Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Üvegesek, pénzverdék, ötvösök kapcsolata a nemesfém feldolgozással
A királyi pénzverdék működése összefüggésbe hozható az üvegolvasztók keletkezésével. Kevésbé ismert az üveg szerepe a pénzverőkben. A verdékben a felhasználásra váró nemesfémek minőségét, a fémötvözetek összetételét folyamatosan ellenőrizni kellett. A különböző fémpróba eljárások sorába tartozott az ún. kvarcpróba. Ez az eljárás a savak feltalálása után, azok alkalmazásával vált teljessé. Albertus Magnus (1193-1280) a természettudományi írásaiban beszámolt arról, hogy a salétromsavat az arany és ezüst szétválasztására szolgáló kioldásos, azaz választóvizet használó, ún. quar- tálás módszere331 nem csupán az ércolvasztóknál, hanem a pénzverdéknél is általánosan elterjedt. Miután a választóvízhez szükséges savak tárolására a pénzverőházakban is szükség volt, ezért azok működése nem nélkülözhette az üvegből készült edényeket, s ezért a kamarai kezelésű királyi pénzverdék közelében is keletkeztek üveghuták. Ez tette indokolttá már a szklenófürdői és a turócnémeti üvegcsűr létesítését, amelyre Károly Róbert 1323-al kezdődő pénzreformja után került sor, amikor pénzverde létesült Körmöcbányán. Részben a pénzverdék létesítésével hozható összefüggésbe a budai és visegrádi üvegolvasztó létesítése. Természetesen a XVII-XVIII. századtól - miután több forrás maradt fenn - gyakrabban találunk adatot a pénzverdék és üveghuták közvetlen kapcsolatára. Mint már szó volt róla, a pénzverdék szakmunkásai többnyire ötvösök közül kerültek ki, miután egyaránt értettek a pénzek veréséhez szükséges verőtövek elkészítéséhez, a fém próbához stb. A kassai ötvösök céhének a megalakulása 1376-ra tehető.332 A városban 1394-1400 közt a források 14 helybeli ötvös mester nevét említik, soraiban 3 goltsloer (Goldschlager) aranyverő, azaz aranyfüstlemez-készítő akad, és másik két ötvöst monser (azaz Münzer, monetárius) vagyis pénzverő elnevezéssel jegyeztek fel.333 1461-ben Pénzverő Bálint ötvös nevét ismerjük Kassáról, s ugyanitt a XV. század, derekán Pénzverő Antal működéséről tudunk, aki, mint elismert ötvös szerepel.334 Miután a XV. században a vezetéknév nagy valószínűséggel még foglalkozást jelölt, ez esetben olyan kassai ötvösről van szó, aki a helybeli pénzverdében dolgozott. A kolozsvári, a nagyszebeni és a brassói ötvös mesterek 331 KÁPLÁR László 1984. 132. 332 KŐSZEGHY Elemér 1936. 137. 333 BOROVSZKY Samu 1896. 165. 334 MAROSI Ernő 1987. I. 736. 114
