Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Üveggyártók, üveges céhek, üvegárak
ÜVEGGYÁRTÓK, ÜVEGES CÉHEK, ÜVEGÁRUK A történelmi Magyarország területén az első írott adatunk, az üvegablak előfordulására Kassáról 1307-ből való.277 1329-ben az esztergomi Szent Adalbert kápolnán már színes üvegablakok voltak.278 A magyar üvegesekre vonatkozó levéltári forrásokban a XIV-XV. század során az ország több városának polgárai között szép számmal találunk vitrípar vagy Glaser melléknevű polgárokat mint Bártfa, Buda, Kolozsvár, Nagyszeben, Pozsony, Selmecbánya és más városok esetében. Az üvegipar múltjának kutatói számára feloldhatatlan probléma, hogy ez a melléknév mikor jelentette a gyártót, vagy mikor az üvegfestőt, mikor a kereskedőt, vagy esetleg mikor az ablaküvegezőt. Ez a probléma felvetés nem veszi figyelembe, hogy viszonylag kevés üvegest ismerünk a korban, adataink is csak a XVI. századtól vannak. Az üvegiparban, ez időben még nem beszélhetünk specializálódásról, a szakmák „átjárhatóak", az üvegesnek értenie kellett a gyártáshoz, mivel a gyártás során már eldőlt a készítendő üvegnek a színe, ezért az üvegfestőnek ismernie kellett a színesüveg-készítés technikáját is.279 Az üvegfestés technikáját Theophilus Presbyter írta le a XII. század elején, A különbféle mesterségekről szóló munkájában. Ezek szerint először az üveget kellett elkészíteni, amely eredetileg zöldes és áttetsző. Ha színes darabokra volt szüksége, akkor az alapanyaghoz porrá tört vasoxidot adott, de nem volt mindegy, hogy milyet. A két vegyértékű fémoxid (Fe203) az üveget sötétzöldre, az egy vegyértékű ferroxid (FeO) barnára festette. A rézoxid kékesre, míg a kobaltoxid kékre színezte az üveget. A XIV. századtól a színtelen üveget, ezüstöt tartalmazó folyadékkal megfestették, és ez utóbb — forró kemencében kiégetve - a sárga különféle árnyalatait adta. Ezen túl az üvegfestőnek egyforma ügyességgel kellett kezelni az üvegvágó forró vasat, az ólmot és ecsetet. Az ablakokat tervező és kivitelező üvegfestők az ábrázolásaikhoz felhasználták a kódexek illusztrációit, és valószínűleg a rekesz zománc készítők módszereit is ismerték. Ezen eljárás során előbb kialakítják a mintázott fémdarabokból a szerkezetet, majd a rekeszeket különböző színű, kemencében olvasztott üveggel töltik ki.280 Ezt az 277 SÁGHELYI Lajos 1938. 55. 278 SÁGHELYI Lajos 1938. 62. 279 A témára lásd: CSIFFÁRY Gergely 1999. c. 71-74. 280 MATTHEW, Donald 1983. 174. 96
