Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században
sen példázza a szklenói üveghuta sorsa, amely a XIV. század elejétől a XVI. század végéig folyamatosan termelt, s azért szűnt meg, mert a műhely munkásai a török veszély elől más országba menekültek. Az eddigiekből kiderült, hogy a régi Magyarországon önálló üvegipar alakult ki. A legelső üvegolvasztók a XI-XII. századból ismeretesek (Eszter- gom-Szentkirályi, Szatymaz-Jánosszállás határában), amelyeket a régészeti ásatások hoztak felszínre. Hasonlóképpen hiteles ásatásból ismerjük a történelmi Magyarország legkorábbi háromkemencés üvegcsűrét, a Pásztón feltárt XII XIII. századi olvasztót. Az előkerült új adatok ismeretében már nem tartható elfogadhatónak az a korábbi megállapítás, amely szerint Magyarországon 1300 körül itáliai, elsősorban velencei üvegesek irányításával kezdődött volna az üveggyártás. Nem tagadható azonban, hogy üvegiparunkat valóban érték velencei hatások, főként a XIV. század elejétől, amikortól Anjou királyaink idején megélénkültek itáliai kapcsolataink. A középkori alapítású üveghuták Felső-Magyarországon, Erdélyben és a bányavárosok környékén, a királyi pénzverdék közelében létesültek. Elsődleges feladatuk a nemesércolvasztás és feldolgozás szükségleteire való termelés, de emellett gyártották a jól értékesíthető ablaküveget, míg a mindennapos használatra szánt öblösüvegekből kevesebb készült. A középkori magyarországi üveggyártás kontinuitása nem szakadt meg az ország három részre szakadásával, az állami önállóság megszűnésével. A magyarországi üvegipar történetének korábbi kutatói úgy vélték, hogy a középkori eredetű üveggyártásunk a XVI. században elpusztult. A folyamatos török támadások és a belső viszályok következtében az üvegkészítő mesterek külországokba vándoroltak.229 E korábbi felfogást elsőként Veres László cáfolta, amikor a XVI. századi üvegcsűreink közt számba vette: Szklenófiirdő, Turócnémeti, Szalónakhuta, Bodony, Mecenzéf, Barcarozsnyó, Olthévíz és Talmács officináit. Az itt előtárt újabb bizonyítékok az eddig uralkodó állítás ellenkezőjét támasztják alá. E tények alapján bizonyítható a XVI. századi üveggyártásunk létezése. Ez volt az alap, amelyre támaszkodva a XVII. században lehetőség nyílt az üveggyártás szélesebb körű kiépítéséhez.230 229 BORSOS Béla 1974. 36. 230 VERES László 1994. 39—43. - A középkori üveggyártásunkra lásd még: CSIFFÁRY Gergely 1997. a. 125-153.; CSIFFÁRY Gergely 2000. 111-117. 82
