Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártó helyek keletkezésének gazdaságföldrajzi okai

AZ ÜVEGGYÁRTÓ HELYEK KELETKEZÉSÉNEK GAZDASÁGFÖLDRAJZI OKAI A hazai üveggyártás történetének a kutatásában állandóan visszatérő kulcs­kérdés az első magyar üvegcsür keletkezésének meghatározása. Viszont a magyar üvegipar históriájának nem ez a legfontosabb kérdése, hanem az, hogy milyen tényezők indukálták az önálló hazai üvegipar megteremtését. Közel száz éve már, hogy Takáts Sándor közzétette a legrégebbi magyar üveghutáról, a szklenói telepről szóló írását. Tanulmánya üvegiparunk kutatá­sában a fordulópontot jelentette, mert addig a hazai üveggyártás kezdeteit az írott források alapján csak a XVIII. századra lehetett datálni. Viszont e cikké­ben tett egyik megjegyzése félreértelmezésre adott okot, amely napjainkig megcsontosodott véleményként félrevezeti a kutatót és olvasót egyaránt. Ne­vezetesen arról van szó, hogy Takáts Sándor idézi Krabath György 1550-ben az uralkodónak írt levelét a szklenófurdői üvegkészítő műhely kapcsán, amely­ben azt írta, ez az üveghuta kétszáz év óta szolgáltatja a selmeci és körmöd bányáknak az aranyválasztásához szükséges választóüveget (Scheidglas)P' E levélidézet nyomán általánosan elfogadottá vált a következő téves felfogás: az első, szklenófurdői üvegolvasztó azért épült, hogy az aranybányákhoz szüksé­ges választóvizet az ott készített üvegekben tárolják.231 232 Takáts Sándor nem tudhatta - régészeti adatok híján -, hogy az üveggyár­tás Magyarországon jóval korábban elkezdődött. Ma már a számos régészeti lelet alapján megállapítható, hogy a magyar üvegipar kezdetei a XI-XII. szá­zadig nyúlnak vissza. Száz évvel ezelőtt nem voltak ismertek még azok a ré­gészeti bizonyítékok, amelyek a korai üveghuták létezését igazolták volna. Feltehető úgy is a kérdés, hogy Magyarországon mikor kezdték el hasz­nálni a királyvizet a nemesfémek szétválasztásához? Makkai László szerint a fémkohászatban és tűzszerészeiben olyan fontos kénsavat, sósavat és sa­létromsavat száraz desztillálóval Európában először csak a XIV. században állítottak elő, arab szerzőknek tulajdonítva az eljárás eredetét. Miután azon­ban az arab alkimista irodalomban ezeknek nincs nyoma, valószínűleg csak az eljárás módjára vonatkozik az arabokra való utalás. Nyugat-Európában a választóvízzel való eljárást csak a XV. század közepén kezdték alkalmaz­231 TAKÁTS Sándor 1907. 632. 232 KATONA Imre 1983. a. 165.; VERES László 1991. 28.; MAKKAI László 1997. 92. 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom