Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században

fedélszékes ácsolt tetőszerkezet fedte. A két részre osztott épületben három kemencét tártak fel, ahol az üvegsalakok és az előkerült üvegtárgyak (barna, füstszínű és kék palackmaradványok, valamint különféle pohártöredékek) tanúsága szerint az üvegolvasztás egyes fázisaihoz tartozó előmelegítő, ol­vasztó és hűtőkemencék voltak. A létesítmény még 1230 körül leégett, és so­ha többé nem épült újjá.144 A XII. században emelt pásztói üvegcsűr feltárása előtt - bizonyíték hiá­nyában — a hazai üveggyártás kezdeteit a X1V-XV. századra helyezte az ipar- történeti kutatás. Napjainkban, Pásztó belvárosában helyreállítva szabadté­ri kiállítóhelyként láthatók Közép-Európa legrégebbi üvegolvasztó kemen­céinek a maradványai. Szklenófürdő Az írott források alapján a történelmi Magyarország üveggyártó telepei közül Szklenó vagy Szklenófürdő mellett felállított üvegolvasztó a legrégeb­bi, amely Jaroslaw Robert Vávra kutatásai szerint 1330 táján már termelte az üveget a királyi bányavárosok számára.145 Vávra becsült adata onnan szár­mazhat, hogy Körmöcbánya 1328-ban nyerte el bányavárosi kiváltságait. Korai történetéről annyi ismert, hogy a teplicei üvegcsűrt még 1360-ban egy bizonyos Glaser, filius Gerhardi birtokolta.146 Mivel foglalkozására nézve Gerhard fia egy üveges volt, németül Glaser, ezért utóbb a tulajdonos fog­lalkozásának a nevéről Glaserhai néven nevezték a Tégla-patak völgyében létesült telepet. A település kiváló melegvíz forrásaira alapozott fürdőt elő­ször 1373-ban említi egy forrás Haisspad(Heiß-Bad) és Teplice néven.147 Az üvegcsűr környékén lévő melegvízforrásról a területet németül Glashütten- Bad, szlovákul Szklenó Teplice néven is nevezték. Korai üveghutáink közül a szklenófürdői üzem múltja talán a legjobban adatolható. Ez az üvegkészítő műhely Bars megyében a saskői uradalomhoz tartozott, s helyileg Körmöcbánya és Selmecbánya között, a teplicei vár alatt létesült. 1527 körül, amikor Mária királyné a körmöd bányák vezetését sa­144 VALTER Ilona 1986. 72-73.; VALTER Ilona 2002. 425 429. 145 VÁVRA, JAROSLAW Robert 1954. 172-173. 146 BORSOS Béla 1974. 45. 147 BOROVSZKY Samu 1903. 20. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom