Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században

ját kezelésbe vette, az üvegcsűrt megvásárolta egy bizonyos Lang János nevű személytől. 1549-ben a királynő Krabath Györgynek, a titkárának adományozta a szklenói üveghutát, a fürdőt és az ott lévő házát. Krabath rövidesen felajánlotta I. Ferdinándnak e javakat, s 1594 forintot kért értük. A vásárlást intéző alsó-ausztriai kamara csak 300 frt-ot kívánt fizetni. Krabath ezt az ajánlatot elutasította, ezért utóbb a kamara kétségbe vonta tulajdonjogát. Vélekedésük szerint az özvegy Mária királynénak nem volt joga a királyi javak eladományozására.148

Még 1548. március 7-én megkötött egyezség alapján Ferdinánd haszonbérbe vette a bányákat és a bányavárosokat Mária királynétól s annak fejében a királynénak évi 54 000 frt-ot fizetett. Ily módon Mária a Selmecbányái választóintézetről (Schaidgladen) és a hozzátartozó javakról lemondott, így

9. kép. Szklenóíurdő Mikovinyi Sámuel metszetén (BELIUS, Matthias 1728. 129.)

148 TAKÁTS Sándor 1907. 631-632.

63