Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A magyarság kapcsolata az üveggel

7. kép. Velencei üveg töredéke fehér fonálrátéttel Segesdről (H. GYÜRKY Katalin 1991. 101.)

átköltöztették a 460 hektár kiterjedésű Murano szigetére. A XIII. század végére a város monopolhelyzetet vívott ki magának ebben az iparágban, s szigorú törvényeivel féltékenyen őrizte az üvegkészítés titkát.113 A szigorú törvények ellenére mindig akadtak veszélyt vállalva velencei üvegesek, akik azután üvegkészítő műhelyeket alapítottak. Kezdetben Itália területén, ahol így keletkeztek Treviso, Vicensa, Padua, Mantua, Ferrara, Ravenna, Bologna városaiban, majd Európa más országaiban szerveződtek velencei mesterek által alapított officina vitráriak.

Észak-Európában Norvégia első és legrégebbi Kaupang nevű városában, amely a IX. században virágzott, majd a X. század elején elnéptelenedett, egy viking lelőhelyen IX. századi üvegfúvó műhelyt tártak fel.114 Ez a korai viking üvegolvasztó azért is figyelemre méltó, mert Velence mellett létezett egy másik nevezetes itáliai üveggyártó központ, Altäre. Ez a kis városka Genova közelében, a Montferrat hercegség határán létesült. Altäre környékén feltártak egy

113 „Ha valamely munkás vagy mester művészetét más országba ülteti át a Velencei Köztársaság kárára, megparancsolandó neki, hogy térjen vissza hazájába. Ha nem engedelmeskedik, tömlöcbe zárandók a hozzá legközelebb állók, hogy ez által engedelmességre szorít- tassék... Ha továbbra is kitart azon szándéka mellett, hogy idegen országban marad, felkutatására küldendő egy ember azzal a megbízatással, hogy ölje meg őt... "

114 Élet és Tudomány 2001. 21. 668. A vikingek átírták a norvég történelmet.

52