Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az avar üvegipar létezésének kérdéséről
két.101 Az avarkorban két üvegfajta volt jellemző: homok-mészkő-natúrszó- da alapú, ún. római üvegtípus, és a homok-mészkő-sótűrő növény hamujából készült, ún. mezopotámiai üvegtípus. E két típus az anyagösszetétel szerint a következőképp különböztethető meg: római típusú (natúr szódával készült) az üveg, ha a K20 tartalma <1,3% és a K20/(CK20+Na20)xl00% paraméter értéke <7%. Mezopotámiai típusú (növényi hamuval készült) az üveg, ha a K20 tartalma > 1,3% és a K20/(K20+Na2O)x 100% paraméter értéke >7%. Régóta vita tárgya, hogy a VI-VII. századi gazdag avar, frank, észak-itáliai, aleman (zömmel opak) üveggyöngy-leletanyagok milyen kapcsolatban voltak egymással, hiszen tipológiailag igen közeli rokonságot mutatnak. A vizsgálatok szerint, ha az adott korból származó németországi (frank) leletanyagban továbbra sem találnak mezopotámiai típusút, akkor bátran feltételezhető, hogy az avaroknak volt vagy voltak saját üvegkészítő központjaik, ahol mind a két típusú üveget gyártották. Ezt a feltevést támasztják alá azok a megfigyelések, hogy a római és a mezopotámiai típusú üveggyöngyök közötti átmeneti összetételű üveggyöngyök is előfordulnak. Ez utóbbiak a kétféle üveg azonos műhelyben való keveredésével jöhettek létre.102 Más alkalommal egy Csongrád-Felgyőről származó olyan üveggyöngyöt vizsgáltak, amelynek a furatában egy rézlemezes fíízőhengert, azaz rézcsövet találtak. Ez a rézcső 0,05 mm vastag, tehát igen vékony. A rézcsövet megvizsgálva parányi, vízben oldhatatlan rézklorid zárványokat találtak. Ez úgy kerülhetett a rézcsőre, hogy annak rézanyagát korábban aranyműves, ill. ötvösműhelyben használták, aki filigrán forrasztással foglalkozott.103 101 Ehhez hat magyarországi lelőhely - Budakalász-Duna-part, Csongrád-Felgyő, Szegvár- Sápoldal, Szentendre, Tiszaföldvár, Tiszavasvár - avar temetőiből származó gyöngyöket, továbbá kontrollként nemcsak átlátszatlan (opak) és áttetsző kora avar kori, hanem római és szarmata kori, továbbá a VII. század közepe második felétől divatos áttetsző avar kori gyöngyöket vizsgált meg egy kutatócsoport. 102 FÓRIZS István-PÁSZTOR Adrienn-NAGY Géza-TÓTH Mária 2000. b. 321, 323, 326. 103 FÓRIZS István-PÁSZTOR Adrienn-TÓTH Mária-NAGY Géza 2000. a. 155. Az eljárás lényegét leírja Theophilus Presbiter a könyvében, amikor szól az aranylemez és filigrán arany összeforrasztásához használt forrasztóanyag elkészítési receptjéről. Eszerint rézlemezbe konyhasót kell belenyomkodni, azt kiizzítani, vízben lehűteni, megszárítani és végül a rézlemezen keletkezett revét lekaparták. Ez a reve a forraszanyag egyik összetevője. Ahhoz, hogy elegendő legyen belőle, ezt az eljárást többször megismételték. A művelet során keletkezett ez a vízben oldhatatlan rézklorid. Végül a rézlemez a sok használattól úgy elvékonyult, hogy forraszanyag készítésére alkalmatlanná vált, s akkor üveggyöngy furatába helyezték. 47
