Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az avar üvegipar létezésének kérdéséről
Az avar kori (VI—VII. század) üveggyöngyök mikroszöveti, valamint zárványaik morfológiai és kémiai összetételi vizsgálata során a következő megállapításokra jutottak. A vörös és a sárga szín esetében bizonyították, hogy az üveggyöngyök alapvetően két fázisban készültek. Először elkészítették a nyersüveget, a frittét, vagyis a színezők és egyéb adalékok nélküli alapüveg összetevőit csak kismértékben olvasztották össze. A második fázisban a porított nyersüveget összekeverték a szintén por alakú külön fémoxidot tartalmazó színezőanyagokkal, majd szorosan meghatározott hőmérsékleti tartományban olvasztották meg a keveréket és formázták meg a gyöngyöket. Feltételezhető, hogy más színű opak üvegek készítésekor is hasonló eljárást követtek.104 Az avar kori üveggyöngykészítés fentebb ismertetett technikája már nem képzelhető el számottevő üveggyártási szakismeret nélkül, és szinte biztos, hogy az előállításhoz speciális üvegolvasztó kemencékre volt szükség. * * * Az eddigi kutatások szerint az Árpád-kori magyar vaskohászatnak jelentős avar kori előzményei voltak a Kárpát-medencében. A vassalak-lelőhelyek pedig számos avar kori vasolvasztó telepet rejtenek. Az avar kori vaskohászati emlékek többnyire az avar kaganátus gazdasági átszervezése idejéből származnak. Feltételezhetően azzal az onogur kolonizációs folyamattal kapcsolhatók össze, amelyek következtében az Avar Birodalom önellátásra rendezkedhetett be. Ily módon Avariában a VTII. századra már megteremtődtek a korai feudális átalakuláshoz szükséges feltételek. A még nomadizálókkal szemben ekkor már a nagyállattartó és földművelő népesség aránya lehetett a nagyobb és meghatározóbb.105 Az előbbi folyamattal értelmezhető, valamint az önellátásra való törekvéssel magyarázható az avar kori üvegművesség kialakulása. Ha ez így van, akkor a magyar üvegművességnek, az üvegipar születésének lehetnek avar kori előzményei. E gondolatmenet történészi elfogadásának az előfeltétele, hogy az ún. barbár népek hozzájárulását a feudális Európa keletkezésénél újra vizsgáljuk és átértékeljük. Tény, hogy az antik örökség mellett a korai középkor műszaki ismereteinek általános összegzésénél a barbár népek hozzájárulását a történettudomány hosszú ideig lebecsülte. 104 FÓRIZS István-PÁSZTOR Adrienn-NAGY Géza-TÓTH Mária 2000. a. 157. 105 GÖMÖRI János 2000. 286. 48
