Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az avar üvegipar létezésének kérdéséről

6. kép. Üveg ivókürt. Kiskunmajsa-Csólyospálos (GARAM Éva 2001. 377. Tafel 126.)

Ezekről az igényes, szép kivitelű munkákról, bár avar temetőkben találták hiteles ásatás során, soha nem feltételezik az avar készítés lehetőségét - én sem teszem —, s általában feltételesen bizánci és észak-itáliai műhelyek termékeként tartják számon. Sajnos ezeken a hibátlan tárgyakon nem végezhetők el olyan korszerű mikro-anyagvizsgálatok - amelyekről még szó lesz - maradandó károkozás nélkül. Ezért úgy tűnik, hogy addig, amíg egy avar üvegolvasztóra nem bukkannak, addig az „avar üvegipar” létezése kétséges? Vagy mégsem?

Az avar kori üveggyöngy művesség származási helyének kiderítésére eddig elszórtan történtek kísérletek, amelyek szerint például az ún. szemes gyöngyök, illetőleg a rátétdíszes színes gyöngyök eredetét a kutatók a Kárpát-medencéből származtatják. Ez idáig megválaszolatlan az a kérdés, hogy igazolható-e egyes műhelyek lokalizációja a Kárpát-medencében? Jelenleg még publikálatlan a Pozsony mellett feltárt avar kori üvegkészítő műhely, amelyről az ásatást végző D. Stassiková-Stukovská régésznő szóbeli tájékoztatásából annyi ismert, hogy esetleg összefüggésbe hozható a Kárpát-medencei kora avar kori üveggyöngy leletanyagával.100

Figyelemre méltóak a Kárpát-medencei avar kori üvegipar létezését igazoló legfrissebb röntgen-diffrakciós és elektron-mikroszondás üvegvizsgálatok eddigi eredményei.

Egy fiatal kutatókból álló csoport Magyarországon évek óta vizsgálja egy leendő monográfia részeként a kora- és a közép avar kori üveggyöngyö100 FÓRIZS István-PÁSZTOR Adricnn-TÓTH Mária-NAGY Géza 2000. a. 147.

46