Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártó ipar emlékei a Pannon térségben

3. kép. Üvegpecsétek Aquincumból (BARKÓCZI László 1988. 29.)

Brigetioban (Szőny) a katonai város DNy-i sarkától Ny-ra mintegy 150 m távol, szántás során előkerült üvegolvadék darabok utaltak először a helyi üvegkészítésre. Az 1940-es évek elején egy gyárépítés alapozási munkái alkalmával a katonai tábort kiszolgáló kézművesek, iparosok telepének a területén előkerült egy üvegedény töredéke. E tárgy állapota, s azon látható üvegfogó szerszám nyomai, valamint az edény hibás volta helybeli készítésre utalnak.57 Ennek a műhelynek Szőnyben a III. század utolsó harmadában már léteznie kellett, továbbá Nagy Konstantin uralkodása idején is (306-317), aki az üvegműveseknek kiváltságokat biztosított.

Arrabona (Győr) területén 1876-ban feltártak a vasútállomásnál egy temetőt a hozzátartozó településsel, a győr-sopron-ebenfurti vasút mentén, s itt is előkerültek egy üvegműhely maradványai. A kérdéses római leletek, összesen 40 db, 4 cm átmérőjű, fehér, sárga, kék, zöld üveggömböcskék. A üveggömböcskéken 5 mm átmérőjű kapcsocska van. Napjainkra e tárgyakból mindössze kettő maradt meg tökéletesen ép állapotban a győri múzeumban. Az egyik sötétkék, s a csap letört róla, a másik golyócskán sárga csap van. Ezen kívül létezik számos kék, sárga, zöld üvegtöredék, egyenetlen falvastagsággal. A golyókról megállapítható, hogy ezek nem voltak készáruk, sérült, gyártáshibás darabok lehettek. Az üvegkészítő műhely valaha a település szélén volt, a gömbök feltehetően illatszer tárolására készülhet57 BARKÓCZI László 1988. 31-32.

33