Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártó ipar emlékei a Pannon térségben

tek, s az üvegkészítő műhely az I. század végén, de legkésőbb a II. század elején már termelt.58

Szintén Arrabona (Győr) területén, éppen a katonai tábort kiszolgáló kézművesek, iparosok lakóhelyének a közepén, amely a mai Győr Széchenyi terére esett, a markoman háborúk (178-179) előtti időszakban emelt épület belsejében talált, vályogtéglából épített kemence, salakgödrök, vasszerszámok, bronzrögök mellett felszínre került üvegolvadékok kiteijedt ipari tevékenységre utalnak.59

Intercisa (Dunaújváros) területén 1973-ban mintegy 30 m távolságra a katonai tábor DNy-i sarkától feltártak egy üvegkészítő műhelyt, öt kemencét,

4. kép. Diatretikus üveg Szekszárdról (BARKÓCZI László 1988. Tafel LXVIII. 556.

s kb. 200 kg salakos üveget hoztak a felszínre. Előkerült egy üvegserleg készítésére használt öntőforma töredéke is. Az üzem hosszú ideig, a feltáró régészek véleménye szerint 260 évig üzemelt. Intercisaban Marcus Aurelius császár idején (161-180) egy szíriai cohors lakott a katonai táborban, s a katonákkal egy időben civilek is bekerültek a térségbe, ahol szír üvegesek dolgozhattak.60

Mórichida (Győr-Sopron) határában Kisárpás pusztán, egy késő római településen szintén előkerült egy üveges műhely. A helybeli üvegkészítést erősíti a IV. századi rontott termékként felszínre hozott korsó. Az itteni műhely 380 után is működött, s a leletek között olyan korsótípusok vannak, amelyek a 380 utáni időszakra, az V. század elejei készítésre utalnak.61

58 BARKÓCZI László 1988. 31-34.

59 GABLER Dénes-TOMKA Péter-ALBEKER Mária 1970. 28-29.

60 BARKÓCZI László 1988. 34.; BARKÓCZI László 1990. 151.

61 BARKÓCZI László 1988. 37.

34