Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - Szakkifejezések magyarázata

líti, bort tartottak és azt a kút vizében hűtötték. Nevezték kettős konikus palackoknak, olykor kotyogó üvegeknek. Lantorna A szarvasmarha hólyagjának megszárított hártyájából készült áttetsző lemez, amelyet az ablaküveg pótlására használtak. Leűző műhely A ~ az a hely, ahol a nemesérctartalmú ötvözeteket továb­bi feldolgozásnak vetik alá. Lithyalin üveg A neve a görög kő+üveg (lithos+hyalos) szóból ered, már­ványozott, át nem látszó üveganyag. Ezt az üvegtípust a cseh Friedrich Egermann (1777—1864) fejlesztette ki az 1800-as évek elejétől, s a ~ 1828 és 1840 közt kezd népszerűvé válni. Bár az eljárást szigorúan ti­tokban tartották, mégis eljutott Magyarországra. A violaszínű ~et csi­szolással és aranyozással díszítették. Párádon 1848 körül már készült egy -bői gyártott furdőpohár. Lizzy Az egyliteres német söröskorsó neve, elnevezése az Elizabeth bece­nevéből ered. Máriaüveg A — a gipsznek (CaS04+2Fl2O) egy természetes kristályos vál­tozata, amely vékony, átlátszó lemezekké hasítható, s az így készült lapokat (vastagsága 5-10 mm) üveg pótlására használták. Magyarul hívják Boldogasszony jegének és muszka üvegnek, valamint jéggipsz­nek is, a gipsz ezen lemezes fajtáját. A — elnevezése a német Marienglas tükörfordítása, amely a német Fraueneis elnevezésből ered. A Fraueneis jelentése Miasszonyunk jege, amely az újkori latin glacies Marie ki­fejezés tükörszava. Az elnevezések közös alapja az lehetett, hogy a nép körében sokáig a szűziesség szimbólumának tartották a színtelen, áttetsző kristálylemezeket, amelynek a vékony lapjaival fedték a Má­ria, valamint a különböző szentképeket. Menyasszony pohár Ez az ivóedény kehely formájú serleg, amely csak a széles peremére fejjel lefelé állítva tehető le, mert nincs talpa. A ~at csak akkor lehetett letenni, ha kiitta a tartalmát a menyasszony, s azt az asztalra boríthatta. Millefiori üveg A — elnevezése az olasz ezervirág kifejezésből ered. Ere­detileg a római üvegesek alkalmazták ezt a díszítő eljárást, majd a XV-XVI. századi velencei üvegművesek. Ez a díszítés úgy hat, mint­ha az edény falát színes virágokkal hintették volna tele. Flatását fo­kozta, amikor az olvadékba aranycsillámokat kevertek. A díszítő el­járás lényege, hogy a színes üvegszálakat kötegekbe rendezték, úgy, hogy a keresztmetszet rozetta alakot mutasson. A mdakat feldarabol­316

Next

/
Oldalképek
Tartalom