Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
91 Az üzemet Bethlen Gábor fejedelem 1619-20-ban muranói üvegesekkel alapította. Működéséről többen írtak: TAKATS Sándor 1907. 635; az üzem XVTI-XVm. század történetét BUNTA Magda 1980. 219-239. ismertette. Átfogóan írt róla: BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 38-40,67-72. Megszűnéséről ellentmondó adatokat közölnek: BUNTA Magda-KATONA Imre kötete, mert 1894-et írták a közös munkájuk 68. lapján, és 1839-et említik ugyanitt a 115. lapon. Megszűnésének pontos idejét 1898-ra tette a gyáripari jelentés. SZTERÉNYI József 1901. 7. Más adat szerint 1899-ben fejezte be a termelését. - VERES László 1999. 748. - Mindenesetre az 1900 előtti megszűnését jelzi, hogy a népessége 1890-1900 között 224 fővel csökkent. - Az 1910. évi népszámlálás I. rész. 1912. 854. - Történetére lásd: MAKKAI László 1958. 448-452.; MAKKAI László-SZÁSZ Zoltán 1986. 821.; BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 37-40.; TAKÁTS Sándor 1907. 635-636.; VERES László 1991. 36-37. 92 1793-ban említi működését BLASKOVITS József 1793. 18. 1856-ban Nagyszlatina néven összeírták 2 kemencével és 16 tégellyel a legnagyobb hazai gyárak egyikeként. TELKES Simon 1895. 10. Megszűnésének pontos idejéről hallgatnak a források. 93 1850-ben alapították a Vlára-patak völgyében. A gyárat a Schreiber család birtokolta, akiknek ez a 3 hazai üzemük egyike volt. Nagy teljesítményű, korszerű üzem a XIX. század végén. TELKES Simon 1895. 2; 30; 42. A trianoni békekötés után az elszakított országrészben maradt, 1920 után szűnt meg. A forrásokban szerepel Felsősennye, Felsőszre- nye, Szentszidónia, Uj-Szidónia nevek alatt is. 94 1715 körül keletkezett Teleki birtokon. VERES László 1991. 51. 1738-ban is említi HOFFMANN, Herbert 1972. 101. 1857-ben befejezte termelését az üzem. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 67-72. 95 1794-ben a Keglevich család birtokán már működött. MÉREI Gyula 1951. 117. - A XVIII. században az üveghutával egy időben aranybányát is müveitek a területen. BOROVSZKY Samu 1903. 266. Az 1830-as években kiadott esztergomi érseki sematizmusok már csupán régi üveghutáját említik. 96 1602-ben már feljegyezték az üveghutát, de ezt az adatot bizonytalannak vélik a kutatók. TAKÁTS Sándor 1907. 630. HOFFMANN, Herbert 1972. 91.; BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 37. Az 1632. évi összeírásban ismét szerepel az üvegcsűr, ahol 1637-ben hárman dolgoznak a műhelyben. DIVALD Kornél 1912. 366. 97 Forgácsfalvát 1796-ban gr. Forgách Antal birtokos lengyel telepítvényes faluként létesít- tette. BOROVSZKY Samu Én. 48. Az üveghutát először 1805-ben említik, 1822-ben is feltűnik, 1837-től Kossuch János bérli. 1840-ben valószínűleg átépítették, mivel 1842-ben már 140 embert alkalmazott a gyár. SÁGHELYI Lajos, 1938. 231. Az üzem 1873-ban részt vett a bécsi kiállításon. TELKES Simon 1895. 11. - 1890-ben a Forgách család eladta a gyárat Haas és Lusztig cégnek. A miskolci kereskedelmi és iparkamara 1891. évi jelentése. 38. 1893-ban bezárták az üzemet. TELKES Simon 1895. 6. A forrásokban az üveghuta: Forgácska, Óantalvölgy és Dolina néven szerepel. 98 1827-ben a gr. Schönbom család Izvor település mellett létesített egy gyárat. LEHOCZKY Tivadar 1881.1. 444. 1830-ig mintegy 30 család települt ide, akik részint favágással, részben az 1834-ig működő üveggyárban dolgoztak. A megszűnt üvegolvasztóból a munkások közül sokan a felsőgerebeni üveggyárba mentek dolgozni. - LEHOCZKY Tivadar 1881. III. 328. - Tévesen létező üveghutaként említi 1837-ben és 1847-ben. FÉNYES Elek 1837. III. 55.; FÉNYES Elek 1847.1. 86. Nevezték Izvorhutánák is. 275
