Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
99 A források sorából egyedül KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 181. említi ezt az üvegcsűrt. 100 1672-ben Báthory Zsófia fejedelemasszonynak két üvegcsűrje volt, az oblazi kishuta és a vorotnicai. Oblazon az üvegből 3000 kristály és 2500 parasztkarikát állítottak elő. 1682- ben is fennállt, s ablakba való fehér és zöld karika üveget gyártott, 1686-ban Thököly Imre alatt az olvasztó elpusztult. LEHOCZKY Tivadar 1881. II. 443.; III. 639. 1686-ban Munkács várának ostromakor a német katonák pusztították el Oblaz és Voratnica műhelyeit, amelyek nem épültek újjá az 1699. évi és az 1704-es urbáriumok szerint. 1732-ben Uhlein Dávid, aki bérbe vette a Rákóczi-féle javakat, helyreállította az üveggyártó fab- rikákat Oblazon és Vorotnicán. Az üvegolvasztó működött 1753-ban. 1778-ban megszűnt az oblazi huta. LEHOCZKY Tivadar 1881. II. 443. Oblaz 1881-ben Frigyesfalvához tartozott. LEHOCZKY Tivadar 1881. III. 639. 101 1690-ben a hatámevek közt Glazo= Üveges helynév jelzi az üvegcsűr létét. SCHRAMFe- renc 1973. 85. 1714-ben az Officina Vitraria taksát fizetett, mint Gáboltó hutája. TÓTH Sándor 1910. II. 229. 102 1795-ben már termelt Jáger János hutás mester vezetése alatt a Festetics grófok gálosfai uradalmához tartozó Szentluka pusztán keletkezett üvegcsűr, ahol 1802-ben Jáger kápolnát is építtetett. ÉRI István 1966. 154-171. 1807-1808-ban 42 főként német és cseh munkás dolgozott az üvegcsűrben, ahol öblösüveget, ablaküveget gyártottak, az üzem 1857- ben szűnt meg. LEHMANN Antal 1971. b. 60. Ebben az évben találkozni első ízben a Baranya megyei Pusztabányáról átköltözött munkások neveivel Szentlukán. LANG Ádám 2004. 43. - Történetére lásd: LEHMANN Antal 1971. a. 109-136.; 1971. b. 59-60. A forrásokban Szent-Luka, Szentluka néven szerepel. 103 1781-ben a besztercebányai püspök hutájaként üzemelt. HECKENAST Gusztáv 1991. 1. 98. Később Liborius Károly újbányai tanácsnok, majd halála után Johann Ért tulajdona, 1786-88 közt. NÉMETH Györgyi 1989. 29. 1794-ben Bars megye jelentésében már kamarai hutaként szerepel. MÉREI Gyula, 1951. 117. A XIX. század elején Perger Ignác bérelte. VERES László 1991. 60. 1830-ban, 1834-ben és 1857-ben 84-84, illetve 53 lakos élt az Ustrina Vitráriában, amely üzemben volt az esztergomi sematizmusok szerint. 1913-ban Garamnémeti község külterületén, a Garamnémeti huta lakott helyen 41 lakos élt. Helységnévtár 1913. 50. 104 1884-ben létesült itt egy regeneratív tüzelésű gyár, GRÜNWALD Béla 1887. 16. amelyet 1892-ben Kuhinka Dezső üzemeként említenek. JEKELFALUSSY József 1892. 1790. 105 A gyárat 1872-ben Prokopecz Ignác alapította. BOROVSZKY Samu 1903. 20. 1918-ban az elszakított területen maradt. SÁGHELYI Lajos 1938. 347. Későbbi sorsára nincs adatunk. 106 Vorotnica üveghutája 1672-ben még Báthory Zsófia fejedelemasszony tulajdonaként üzemelt, ugyanakkor a másik fejedelmi üvegcsűr Oblaz (Frigyesfalva) településen állt. A vorotnicai huta volt a nagyobb és a jelentősebb, ahol főként kristály- és parasztüveg-kari- kákat (ablaküveg) gyártottak. 1686-ban Munkács várának ostromakor a császáriak elpusztították. LEHOCZKY Tivadar 1881. II. 443. - Ezt az üvegolvasztót II. Rákóczi Ferenc később helyreállíttatta. 1732-ben Uhlein Dávid kezelte a renovált hutát, majd őtőle bérbe vette Podschneider János és Behenyi Jakab. LEHOCZKY Tivadar 1881. II. 443 A44. 1785-ben az egyetlen Bereg megyei üvegcsűmél 9 munkás dolgozott. ECKHART Ferenc 1958. 143. 1882 után Gombáshoz csatolták Vorotnica falut. TÖH 1998. I. 68. 276
