Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

31 1786-ben KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 53. említi Beschenowa néven. 1796- ban létezik VÁLYI András 1796.1. 195. szerint.

32 1545-ben a városi kórház ércolvasztójánál létezni kellett aranykiválasztó laboratóriumnak. IPOLYI Arnold, 1874. III. 633-634. 1638-ban fennáll az aranyválasztó intézet. PÉCH Antal 1884. II. 367. Az aranyválasztó intézet felállítása alapján feltételezhető, hogy hozzá- kapcsolódóan létezett egy üveghuta.

33 1506-ból való adatát közli DÉTSHY Mihály 1964. 162. A műhely 1493-1508 közti létezésére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1998. 65.

34 A szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc szándékában állt a lerombolt üvegcsűr újbóli felépítése. TAKÁCS Béla 1966. 16.

35 A műhelyt 1633-ban gr. Christopf Ehreich von Königsberg alapította, s az üzem 1644-ben került Batthyány I. Ádám birtokába. Az 1688-ban megszűnt műhely helyett Szalónak határának állítanak új üzemet Az üvegbánya 1633-1688 közt működött. - Történetére lásd: PRICKLER, Harald 1973. 145-192.

36 1806-ban létesült az üveghuta, amely kizárólag a helybeli borvíz szállításához gyártott palackokat tömegesen. Az üzemet Zimmethausen Antal bécsi városi tanácsos, az unokaöcs- csével egy Eisner nevű üveggyárossal közösen létesített. ORBÁN Balázs 1969. II. 121.; BÁNYAI János 1938. 106. Mások tévesen 1804-re teszik a keletkezését. BUNTA Magda- KATONA Imre 1983. 70; HOFFMAN Herbert 1972. 91. - Az ásványvíz palackozása biztosította a gyár töretlen fejlődését. Az 1860-as években 2 millió, az 1890-es években 3 millió palackot gyártott évente. A borszéki fürdő és borszéki víz együttesen a gyár napjainkig tartó működését tette lehetővé. - Történetére lásd: ORBÁN Balázs 1869. II. 121.; a borvizességre: TARISZNYÁS Márton 1982. 168-170.; GERGELY Lajos 1870.1. 292.

37 Nevezik brassói üveggyárnak, melynek 1910-ben 45 munkása volt a népszámlálás szerint, 1912-ben pedig 112 alkalmazottal termelt. THIRRING Gusztáv 1912. 313-314. A gyár 1917 elején megszűntette termelését. SÁGHELYI Lajos 1938. 342. 1913-ban Brassó- Honterus néven szerepel.

38 1887-ben a telepet Kuhinka Lajos üveggyáraként említi, GRUNWALD Béla 1887. 3-31. 1895-ben már a megszűnt üzemek közt tartja számon TELKES Simon 1895. 79.

39 1743-ban létesítette a műhelyt gr. Teleky Ádám Butyásza határában. VERES László 1991. 5. Mások szerint 1744. január-április között kezdett termelni. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 89. Ezt a műhelyt közelebbi település megnevezése nélkül Kővár vidéki hutának említik. SÁGHELYI Lajos 1938. 180. 1771-74 közt készült összeírás Kővár üvegcsűréről tudósít, SZATHMÁRY László 1929.485. Ez a műhely csak Butyásza lehetett, amelynek a termelése 1792 előtt megszűnt. - Történetére lásd: BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 89-94.

40 Valószínűsíthető egy középkori üvegcsűr létezése a budai várban, a várbeli üvegleletek és üvegfüvócső és üvegolvadék szennyezte olvasztótégely-töredékek alapján. H. GYÜRKY Katalin 1991. 21.; ZOLNAY László 1982. 17.; BALOGH Jolán 1985. 110.

41 Siemens Frigyes drezdai gyáros tervezte itt a gyáralapítást, viszont túlzott követelései miatt meghiúsult a beruházás. TELKES Simon 1895. 80.

42 Gróf Károlyi László megyeri öblösüveggyáráról, 1918-tól van az első adat, SÁGF1ELY1 Lajos 1938. 34. és 1920-ban is termelt. HÍVÉRT Dezső 1940. 33. A gyár története feldolgozatlan.

43 Márkus Ignác üveggyáros a budai keserűvíz palackozására alapított öblösüveggyárat, amely 1887-től működött. TELKES Simon 1895. 7.

269