Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyarországi üveghuta-ásatások eredményei
sen rekonstruálható ez a háromkemencés típusú officina vitraria. Viszont a mátraszentimrei apátsági huta ásatási eredményei vagy akár a pásztói üvegcsűr feltárásának helyreállított maradványai már értelmezhetővé teszik a laikus olvasó számára is a háromkemencés üvegolvasztó működésének a lényegét. A három kemence alaprajzi elrendezése egy T betűre emlékeztet, ahol a T hosszú szárának vonalában van az olvasztókemence, míg a T rövid szárának jobb oldalán az előkészítő kemence, annak bal oldalán a hűtőkemence foglal helyet. A legdöntőbb, hogy az olvasztókemence hosszanti középvonalán egy 0,5 m széles fütőcsatoma épüljön, mert e nélkül az olvasztáshoz szükséges 1400 °C hőmérséklet nem érhető el. Miután a szükséges alapanyagok összeolvasztásához - ez volt a fritté - elegendő 800-900 °C az előkészítő kemencében, s végül a kész üvegtárgyak feszültség-mentesítésére hivatott harmadik hűtő- vagy temperáló kemencében 500-600 °C hőmérsékletre volt szükség, így ezek építésekor nem készült fütőcsatoma. A kemencék végül is balról jobbra haladva követik egymást a technológiai sorrendnek megfelelően. Ez a régészetileg dokumentált kemence elhelyezés nem a véletlen műve, miután a munkavégzés során is ez bizonyult praktikusnak, mert az üvegkészítő közepén állva az olvasztandó anyagot, valamint a megolvadt üveg anyagát kis- vagy félfordulatokkal tudta az egyik kemencéből a másikba rakni. Ezért az a 3 kemencés üveghuta típusa időtállónak bizonyult Magyarországon és Európa más országaiban is. A Mátraszentimrén megfigyelt jelenség, vagyis a kemencék környékén lévő törmelékhalmok, rontott üvegolvadék darabok, salakos olvadék, olvasztótégely darabok a huta szemétdombjára, az ún. hutyinszkóra kerültek. Ezek megkutatása során kiderül, hogy mit gyártott a műhely. A ma Nógrád megyéhez tartozó Szuha községben, az egykori Szuhahuta belterületén, a Zalka Máté és Rákóczi út közti magánház telkén 1978 áprilisában Szvircsek Ferenc történész muzeológus egy kisebb szondázó jellegű ásatás során megtalálta a kidolgozó vagy hűtőkemence romjait, s megkutatta az 1777—1836 közt működött üvegolvasztó szemétdombját. Az egykori műhely talpas üvegpoharakat, kancsókat, gyógyszeres üvegeket gyártott a leletek tanúsága szerint.930 1996. június elején Nagyvisnyó határában lévő Huta-réten Balogh Sándor, a bükkszentkereszti tájház vezetője a fiával rábukkant az egykori üveg930 SZVIRCSEK Ferenc 1978. 1-6. - E helyen köszönöm dr. Szvircsek Ferenc (Salgótarján, Nógrádi Múzeum) történész muzeológus segítségét, hogy az ásatási jelentést és rajzait önzetlenül rendelkezésemre bocsátotta. 245
