Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyarországi üveghuta-ásatások eredményei
csűr hulladékdombjára.931 Az amatőr kutatók nem voltak tisztában azzal, hogy a nagyvisnyói Máriássy-féle üveghuta nyomára leltek, viszont érdemük az egykori gyártótelep helyének az azonosítása.932 1987-ben Pusztabánya területén Kárpáti Gábor régész egy ún. bajor-cseh kettőshutát tárt fel.933 Georgius Agricola 1550-ben írt könyve szerint „egyes üvegfúvók három kemencét használnak, mások kettőt, ismét mások egyet... Ott, ahol csak két kemencével dolgoznak, az elsőben az elegyített nyersanyagokat olvasztják egybe, míg a második kemencébe megismétlik az üvegmasz- sza olvasztását. Ezen kívül ebben a második kemencében hütik a kész üvegárukat. ”934 Az üvegolvasztáshoz szükséges hőt az olvasztókemence alatt húzódó fu- tőcsatoma segítségével és természetesen száraz fa tüzelésével érték el. A feltárás során napvilágra került a két kör alakú kemence, a futőcsatoma, olvasztótégelyek, üvegíüvócső töredéke, üvegkészítő formák. A huta mellett egy külön dombot képezett a hulladékdomb, amely olvasztófazekak és rontott üveg törmelékével töltődött fel. Az üvegkemencék környékén számos egyéb műhely és lakóépület maradványait rejti még a föld, ezek feltárása a jövő feladata. 1995-ben rekonstruálták a kemencét, illetve az üvegcsűr oszlopokon álló, fából készült tetőzetét.935 Az 1785—1812 közt működő Pusztabányán emelt üvegolvasztó jelenleg az egyetlen, amelyről tudjuk, hogy ún. bajor-cseh típusú kétkemencés műhely volt a régi Magyarországon. 2001 nyarán Mester Edit régész a miskolci Herman Ottó Múzeum megbízásából a Bükk hegység területén lévő Répáshuta határában található Gyertyánvölgyben, az egykori 1834-1897 között működő üveggyár területén ásatást kezdett. A több szezonra tervezett régészeti feltárás első szakaszában sikerült a telep EK-i részének a beépítettségét tisztázni. A munkák során napvilágra került két ház, az egykori üzem hulladékdombja, egy kút és egy pince. Az 1. számú épület 22 m hosszú és 8 m széles volt, amely talán lakás vagy raktár, esetleg a gyár egykori díszítőműhelye lehetett. Ebben az épületben olvasztótégely, köszörűkorong és üvegtárgyak töredékei kerültek elő. A re931 BALOGH Sándor 1997. 83-84. 932 CSIFFÁRY Gergely 1994. 36-39. 933 KÁRPÁTI Gábor 1988. 97. 934 AGRICOLA, Georgius 1985. 574, 576. 935 JEGENYÉS János 2001. 246
