Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyarországi üveghuta-ásatások eredményei
a tulajdonos, akinek 200 évig szüksége volt, sőt az utolsó félévszázadban még több ablaküveget termelő üzemre? Ilyen tulajdonos csak olyan lehet, akinek számos épülete van, ahol a javítások, pótlások és újonnan épülő létesítményei igénylik az üveget. Ilyen hosszú életű világi birtokos nincs, gyanítható, hogy a diósjenői üveghuták egyházi érdekeltségű műhelyek lehettek, közelebbről a magyarországi pálosok rendjének a műhelye lehetett, akiknek a XV. századra kiterjedt kolostorhálózatuk volt, s a pálosok üvegipari tevékenységéről Gyöngyösy Gergely leírásából tudunk. Ezt a feltevésünket erősíti meg, hogy Diósjenő határában Nagy Gál-réten talált üveghuta mellett van a Kis Gál-rét, mindkét név élő személy neve volt, akik a XV. században, a pálos kolostorban éltek Gyöngyösy Gergely szerint.924 AII. számú üvegolvasztóhoz igen közel esik a helybeliek által csak Üveghuta kútja nevű forrás. A forrás elnevezése szintén XVI. századi gyökerű, mert azelőtt így nevezték már generációkkal korábban, minthogy feltárták volna az üvegcsűrt. E név Diósjenő lakosai körében ismert, akiknek elődei a török hódoltság idejétől megszakítás nélkül e település lakói lehettek. Bizonyos szempontból üvegolvasztókra utalhat a Kemence-patak neve is, amely pataknévként nem túlzottan ritka, viszont e helyen önkéntelenül is a már ismertetett közép- és későközépkori üveggyártó kemencék helyére emlékeztet. A diósjenői középkori üvegolvasztásnak eddig csak a régészeti bizonyítékait ismertük. A börzsönyi üveggyártást egyedül Fülöp József említi 1487- ből,925 de sajnos a forrását nem jelölte meg. Visegrádon, az ún. Bene telken (Fő út 34.) 1984-ben Gróf Péter és Gróh Dániel régészek, közel a Dunához egy 4,5x3 m-es kiterjedésű lelőhelyen középkori üvegolvasztóra bukkantak. A feltárt maradványokból nem rajzolódott ki egyértelműen az üvegolvasztó kemence szerkezete, fütőcsatoma, kemenceszáj, az olvasztó tégelyek elhelyezésére szolgáló padka, s hiányzott a szellőzőnyílás. Viszont a leletek az üvegcseppekből, tömbösödött üvegdarabokból, üvegcsövecskékből álló töredékek, az előkerült olvasztótégely, illetve tégelytöredék alapján egyértelműen üvegolvasztó műhely létezése bizonyítható. Annak ellenére, hogy itt nem került elő a középkori üveghuták leírásánál ismertetett 3 ke- mencés műhelyszerkezet, a visegrádi officina vitraria létezése kétségtelen. A műhelyből felszínre hozott üvegtöredékek alapján kiderül, hogy e helyen egyebek mellett verejtékcseppes poharakat, vastag peremű üvegpalackokat és rá924 A XV. század derekán a kolostor lakói voltak Nagy Gál és Kis Gál. — GYÖNGYÖSI Gergely 1983. 142-144. 925 FÜLÖP József 1984. 109. 242
