Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A magyarországi üveghuta-ásatások eredményei

tett díszű serlegeket készítettek. E tárgyak és a visegrádi királyi palotából ismert üvegedények anyagvizsgálata szerint ez a műhely az udvar céljaira is készített üvegeket. Ez a műhely a XTV. század végén és a XV. század elején létezhetett.926

E korai üveghutákat időben közel három és félévszázad választja el attól a kora újkori üvegcsűrtől, amelyet a mai Mátraszentimre határában tárt fel Kovács Béla az egri Dobó István Vármúzeum régésze 1964-ben. Kovács Béla az ásatás megkezdése előtt terepbejárás során lokalizálta a Parádóhuta határában keletkezett Kopott-huta és Méheskerti-huták helyét és az egykori Hasznos határához tartozó, Gedeon-patak mentén fekvő apátsági üvegolvasztó telepet. Ez utóbbi helyen még abban az évben elvégzett ásatás során egy három kemencével működő XVIII. századi üvegolvasztó műhelyt tártak fel. E feltárás tudománytörténeti jelentőségű volt, mert egyike a legelső, ún. iparrégészeti kutatásoknak hazánkban, s kétségtelenül ez volt az első hiteles régészeti módszerrel feltárt magyarországi üvegcsűr. A feltárást végző további érdeme, hogy a műhelyt azonosítani tudta a pásztói apátság 1741 -ben felállított telepével és történetét is megírta.

40. kép. A mátraszentimrei üvegcsűr rekonstrukciós rajza (KOVÁCS Béla 1969. 217.)

926 GRÓF Péter-GRÓH Dániel 1985. 128.; 1997. 7-8.

243