Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A magyarországi üveghuta-ásatások eredményei

adtak. Ebből az anyagból ablaküveget készítettek. Végül is a negyedik minta fehér üvegből készült. Fő összetevője a jó minőségű kvarchomok, anyagában jelenlévő Na20 magas aránya pedig növényi eredetű tengerparti vidékről származó szóda használatával magyarázható. Ebből készültek a vékony, finom üvegtárgyak.919

Anyagösszetétel %-ban

Vizsgált üveganyagok

N»l.

N° 2.

N° 3.

N° 4.

SiO,

65,60

70,20

72,50

70,30

Fe7Ch

1,33

0,91

0,066

0,74

ALÓ,

5,90

9,20

0,38

9,20

CaO

11,90

4,40

6,80

4,70

MgO

1,30

3,10

3,97

3,12

K,0

1,41

0,67

0,25

0,62

Na20

12,37

11,45

15,60

11,13

A pásztói üveghutát, amely 1230 körül tűzvészben elpusztult a monostorral együtt, előbb a bencések, majd utóbb a ciszterciek egyaránt használták. A műhely elsődlegesen üvegablak készítésére szolgált, a finomabb termékek közt üvegpalackok és poharak töredékei ismertek.

A Pomáz határában lévő Nagykovácsi-pusztán 1996-ban új szondázó régészeti kutatás indult a romok körül. Az épület először plébániatemplomként működhetett a XII-XIII. században. Később, 1260-70 körül rövid ideig pálos kolostor lehetett. Ezt az építményt összeírták 1263-ban, mint a pálosok Insula Pilup Santae Helenae kolostorát. Végül a XIII-XTV. században ciszterciták majorságként használták, akik a XIV. században egy üvegolvasztót működtettek.920 Eddig csupán egy szondázó kutatás eredményei váltak ismertté, amelyek egyben hitelesítik a pomázi üveghuta létezését, amelyről korábban csak egy amatőr régész tudósításával rendelkeztünk, viszont állítását az üvegipar történetével foglalkozó szakemberek kétségbe vonták vagy fenntartásokkal kezelték.

Diósjenő határában a Kemence-patak partján, a Nagy Gál-rét mellett 1987-ben H. Gyürky Katalin és Miklós Zsuzsa régészek három üveghutának a nyomára bukkantak. Az I. számú hutahelytől DNy-felé 40 méterre egy második, s ettől keletre 285 m távolra a III. hutahely volt. Még abban az évben az I. számú hutahelyet megásták, ahol egy 3 kemencével működő műhely és

919 VALTER Ilona 1994. 397-399.;VALTER Ilona 2002. 429.

920 ÁSZTAI Bálint-SZABÓ Beatrix 1998. 750-751.

239