Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A magyarországi üveghuta-ásatások eredményei

a kemencék mellett egy négyzet alaprajzú kunyhó került elő. A két kisebb kemence, amelyek az előkészítő és hűtőkemencék voltak, ovális alaprajzú- ak, 1,9x1,3 m, illetve 2,4x1,7 m méretűek. A harmadik, a legnagyobb az olvasztókemence 3,8x2,2 m nagyságú volt. Ennek a közepén egy 0,5 m széles, 2,0 m hosszú fűtőcsatoma került elő.921 A huta leletei közt találtak egy cserépből égetett, hosszúkás, keskeny formájú eszközt, amelynek a talpfelülete sűrű, párhuzamos rovátkával készült, amiről feltételezhető, hogy díszítésre használták. A leletek közt előfordult egy 58 cm hosszú hegyes végű vas, amelyre a formázásnál volt szükség. A számtalan olvasztótégely töredék közül kettőt lehetett a darabjaiból rekonstruálni. A cserépből készült nagyobbik 24 cm magas, 40,1 cm átmérőjű volt, amelynek a befelé hajló pereme alapján gyanítható, hogy alapanyag-tárolásra szolgált. A másik tégely a rádermedt zöld színű és márványos színű üvegolvadékkal szennyezetten került elő, magassága 22,3 cm, átmérője 30,2-36 cm-ig változó, míg a fenék átmérője 23,7—27 cm-ig ovális volt.

A feltárt huta körül tört üvegtörmeléket találtak. A töredékek alapján felismerhetők voltak olyan velencei készítésű üvegtárgyak, mint cseppes pohárka és ún. kannelurás pohár típusa.922

A börzsönyi huta tégelyeinek üledékéből vett minták anyagvizsgálati eredménye a következő:

Az üveg összetétele

Anyagösszetétel %-ban

SiO,

66,00

A1,0,

3,00

FeA

0,67

CaO

9,50

MgO

3,20

K,0

3,07

Na,0

11,44

MnO

2,90

so3

0,31

Az üveg összetevői közt kiugróan magas a Na20 (szóda) aránya és ennek csupán egynegyede KzO (bükkfahamu, vagy hamuzsír). Ez csak azzal magyarázható, hogy a gyártás során tengerparti növény hamujából készült

921 H. GYÜRKY Katalin-MIKLÓS Zsuzsa 1992. 69-71.

922 H. GYÜRKY Katalin-MIKLÓS Zsuzsa 1992. 71-77.

240