Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A XVIII-XIX. századi üveggyártó telepek szerepe a magyar iparfejlődésben

goztak. 1848-ban az uradalom 10 évre új szerződést kötött a telepítvénye- sekkel, s eszerint 44 házhely után járó 2-2 magyar holdnyi külsőséget kaptak a lakosok, s ezért évente bérként 6 frt 20 kr-t fizetett minden gazda, vagy bizonyos mennyiségű hamuzsírt volt köteles beadni.628 Felsőgerebenen, a gr. Schönborn család a „Slóg” nevű irtványon 1865-ben alakított ki telepít- vényt. A szerződés szerint 14 darab két magyar holdnyi kiterjedésű zsellértelket jelöltek ki az itteni munkások, favágók és üveggyártók számára, kik telkenként 6 frt bért fizettek.629

Különös helyzetbe kerültek Heves megyében a Mátra területén, a Hasznos határában keletkezett Ötházhuta, Almásy-huta, Fiskalitás huta, Alsóhuta (ma: Mátrakeresztes) lakói. Panaszos ügyükben 1930. augusztus 30-án Fluch Gusztáv, Heves vármegye akkori gazdasági felügyelője tett javaslatot. Különösen kirívó az akkori fiskalitás-hutabeliek helyzete. „A fiskalitás iáknak ugyanis örökös szerződésük van az Almásy uradalommal, mint ún. tak- sásoknak. A föld nem az övék, még a beltelkek területe sem, csupán az arra épített ház. Minden fundus után kötelesek 12 napot dolgozni, azon kívül fizetnek holdanként egy ezüst forint taksát, az utóbbi időben kiadott földekért pedig békebeli 10 koronát. A füstpénz 1 frt. 10 krajcár. ”630

Ez az irat azt tanúsítja, hogy 1930-ban Fiskalitás huta lakosai robotot teljesítettek, füstpénzt és taksát fizettek. Mindhárom jobbágy szolgáltatást még 1848-ban eltörölték, mégis mint feudális maradvány megmaradt. Az a tény, hogy a jobbágyvilágra emlékeztető állapotok ilyen sokáig konzerválódhattak, talán azzal válik érthetővé, ha hangsúlyozzuk: a már megszűnt huták lakosai ki voltak szolgáltatva, s ha élni akartak, akkor vállalniuk kellett ilyen anakronisztikus helyzetet is.

* * *

Az 1880-as évek második felében kibontakozó ipari forradalom egyik jellegzetes példáját mutatja hazai üvegiparunk fejlődése. Külföldön az 1860-70- es években alapvetően megváltoztatta az üveggyártást a Siemens-féle regeneratív gáztüzelésű kemencék bevezetése, a széntüzelés és a szóda alkalmazása.

628 LEHOCZKY Tivadar 1881. III. 328.

629 LEHOCZKY Tivadar 1881. III. 300.

630 MÓL. Földművelésügyi Minisztérium iratai. 1930 -62 -87687. 1930. augusztus 30.

167