Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A XVIII-XIX. századi üveggyártó telepek szerepe a magyar iparfejlődésben
A magyarországi üveghuták nem követték ezt a fejlődést, továbbra is a közvetlen fatüzelésű kemencéket és hamuzsírt használtak. Ezért egyre kevésbé győzték a versenyt az olcsóbb és jobb minőségű külföldi üvegáruval. A Siemens-testvérek találmányának, vagyis a széntüzelésű regeneratív olvasztókemencék szabadalmaztatása előtt, amelyre 1858-ban került sor,631 idehaza már 1854-56-ban a buglóci üveggyár632 megkísérelte a lignitet, mint szénfajtát tüzelőként felhasználni. Majd 1860-62 között, e gyárnál alkalmazták először Magyarországon a gáztüzelést.633 634 Az előbbi nem sok sikerrel járó próbálkozások után, 1881-től kezdve a kormányzat kedvezményes állami hiteleket biztosított a korszerű technikát alkalmazó üveggyárak számára. A legelső regeneratív széntüzelésű kemencét 1882-ben Zayugrócon állították üzembe:634 A törvény hatására a tulajdonosok az 1880-as évek második felétől egymás után korszerűsítették a régi üveghutákat, amelyek közül a legnagyobbak részvénytársaságokká alakultak. 1895-ben 42 magyarországi üveggyár közül 23 alkalmazta a korszerű gáztüzelést, s ezek az üzemek adták a termelés 83%-át, és alkalmazták a munkásság háromnegyedét. Miután a hazai üveghuták egy jelentős része igazolhatóan eljutott a gyáripari korszakig, sőt nem egy közülük ma is működik az 1920-ban meghúzott határokon túl, még két lényeges körülményt érdemes kiemelni. Nevezetesen: az üveghutáknak nem csupán az iparfejlődésben volt szerepe, hanem rendkívüli településfejlesztő erőnek bizonyultak. Ezekből, a világtól elzárt hutás telepekből a történelmi Magyarország területén több mint száz új állandó, máig fennmaradt település keletkezett az addig lakatlan, erdőkkel borított hegyvidéki területeken. Megállapítható, hogy a hazai üvegipar az alapanyaggyártó iparok sorában (vasgyártás, bányászat, építőipar) nemcsak nagyobb jelentőségű annál, mint eddig ismertük, hanem azokhoz hasonló történelmi tradíciókon nyugvó, több évszázados településfejlesztő múlttal rendelkezik. A kis erdei üveghuták korszakának végleg bealkonyodott a XIX. század végén, a termelés döntő része az új gyárakba koncentrálódott. Az 1867-től kibontakozó kapitalista fejlődés eredményeként kialakul a gazdaság új tér- szerkezete az üvegiparban is. A hazai üvegiparban mindenütt tapasztalható a termelés gyáripari koncentrálódása és földrajzi átrendeződése. A korábbi 631 GYURMÁI Mihály 1943. 11. 632 FUTÓ Mihály 1944. 439. 633 TELKES Simon 1895. 24. 634 TELKES Simon 1895. 23-24. 168
