Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A XVIII-XIX. századi üveggyártó telepek szerepe a magyar iparfejlődésben
akik valójában jobbágyok. Ök alkották az üveggyártó telepek népességének a nagyobb részét, viszont ez az ún. látens munkaerő nem jelent meg a hivatalos kimutatásokban. Más oldalról közelítve, amint az a táblázatokból kiderül, a XVIII—XIX. században a történelmi Magyarország területén az üveghuták és gyárak az erdős-hegyes területeken, leginkább nemzetiségek lakta vidéken üzemeltek. A huták környékén munkát vállalók zöme a volt jobbágyok, zsellérek sorából került ki. Tudjuk viszont, hogy az 1848-as törvények alapján a zsellérek csak személyükben lettek szabad polgárok, földtulajdon nélkül. Számszerűen a jobbágyfelszabadítás 1 366 739 úrbéres és allodiális függőségben élő parasztcsaládot érintett. Ezek közül az 539 753 telkes jobbágy mindegyike, a 826 986 házas és házatlan zsellérből pedig 28 920 megkapta tulajdonul azt a földet, amely az úrbériség gyanánt és az ő nevén szerepelt az urbáriumokban. Tehát a jobbágyinak számító háztartások 43,7%-a vált polgári földbirtok tulajdonosává, a többi 798 076 parasztcsalád, azaz a jobbágyháztartások - ideértve a cselédháztartásokat is - 56,3%-a viszont csak személyében, földtulajdon nélkül szabadult fel a földesúri hatóság alól.625 Az üveggyártó helyek körül a jobbágyi állapotból szabadult zselléreknek - föld híján, ha élni akartak - vállalniuk kellett továbbra is az uradalmi zsel- léri státuszt. Az 1853-as császári pátens sem döntött a javukra.626 627 Végső soron az üveghuták környékén ott maradt, s a gyártulajdonosok rendelkezésére állt a megélhetését kereső, üveghuta körüli tapasztalatokkal rendelkező munkavállalók széles köre. Ezért a fennmaradt egyre elavuló technikájú üveghuták továbbra is működhettek, a rendelkezésükre álló olcsó munkaerő és az üvegáru erőteljes piaci kereslete miatt. Ez az oka, hogy a mégfatüze- léses technikán alapuló gyártó telepek is tovább termelhettek a XIX. század második felében, annak ellenére, hogy az 1873-as gazdasági válság sok régi alapítású üvegcsűrt juttatott a csődbe.621 A Bereg megyei Forráshután a munkácsi uradalom telepesei laktak, akik az üzem 1834-ben történt megszűnése után a felsőgerebeni üveggyárban dol625 BÁN Péter 1989. I. 220-221. 626 A pátens kimondja az úrbéri kapcsolatból és földesúri joghatóságból eredő jogok, járandóságok és kötelezettségek megszűntetését, továbbá a volt jobbágyoknak a kezükön levő úrbéri földbirtokok fölötti szabad rendelkezési jogát, s a földbirtokosoknak az országos jövedelmekből történő kárpótlását. - BENDA Kálmán 1983. 710. 627 CSIFFÁRY Gergely 1996. b. 130-136. 166
