Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A XVIII-XIX. századi üveggyártó telepek szerepe a magyar iparfejlődésben

Újantalvölgy (Utekac), Zlatnó (Zlatno), Zsolt (Zliechov) létező üzemeiről tudunk.618 Románia területén Borszék (Borsec) továbbá a minőségi üvegárut előállító Feketeerdő (Padureä Neagrä), Szelestyehuta (Poiana Codrului) valamint Tamásd (Tomesti) gyárai termelnek.619

A XV11I-X1X. századi kőedénygyáraink, porcelángyáraink működését vizsgálva bebizonyosodott, hogy a fmomkerámia-iparban is sorozatban eljutottak a manufaktúraként született vállalkozások a gyáriparig.620 A gazdaság- történeti vizsgálatok eredményeként cáfolható az a manufaktúra-iparunkról alkotott korábbi feltételezés, hogy nálunk az iparfejlődés nem követte - csak egy-két esetben - azt a nyugat-európai modellt, hogy manufaktúráktól egyenes út vezetett a gyárig. A hazai üveg- és fmomkerámia-ipar üzemeinek egy jelentős része viszonylag töretlen úton jutott el a manufaktúrától a gyáriparig.

Természetesen a korai alapítású üveghutáknak vagy a gyáripari korszakban keletkezett üveggyáraknak folyamatos modernizációra, berendezéseik átépítésére, kibővítésére volt szükség. A XVIII. században létesült üveghuták közül: Bélt 1891-ben, Feketeerdőt 1884-ben és 1890-ben korszerűsítették, míg

29. kép. A feketeerdői üveggyár látképe XIX. század végén (TELKES Simon 1895. Képmelléklet)

618 CSIFFÁRY Gergely 1996. b. 133.

619 VOFKORI László 1994. 133.

620 CSIFFÁRY Gergely 1996. b. 155.

163