Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században

A vár központi tisztviselői között különleges helyet töltött be az élésmes­ter (magister annonae, magister victualium, vagy annonarius, Proviant­meister) vagy más néven élelmezési tiszt (Proviantverwalter). Felső-Ma- gyarországon, így Egerben is 1567-től a Szepesi Kamara illetékességébe tar­tozott az élésmesterek kinevezése.51 Mégis, összevetve a fontosabb felső­magyarországi várakkal (pl. Tokaj, Kassa, Szatmár, Szendrő)52 igen kevés egri élésmesterre vonatkozó adat maradt fenn. Annyi tudható, hogy az 1570- es évek közepén éves fizetése 100 rajnai Ft-ot tett ki, emellett 50 köböl bú­za, 20 db kősó, 4 hordó bor és 2 sertés illette meg. Az élelmezési hivatal sze­mélyzetéhez tartozott ekkor a pincemester, a pintér, a kocsmáros, a kasztnár és a kenyérosztó. Az élelmezési tiszt beosztottja volt a pékmester, annak se­gédje és 5, a pékmester alá beosztott pék.53 A területi igazgatás közegei: az officiálisok Történetírásunk Szegő Pál alapján az officiolátust „lovagtisztség”-ként fordítva a szisztémát a török tímár-birtok rendszerhez hasonlította.54 Az offi- ciolátusra számos példát ismerünk az egri, szigeti és palotai végvárak ura­dalmaiban is.55 A tímár-rendszerhez való hasonlítást látszólag alátámasztja, hogy ilyen officiolátusokat elsősorban a végvári kapitányok osztottak ki fő­legényeik, katonáik között, akik fizetség helyett „sajátjukként” kezelhették a rájuk bízott birtokokat és élvezhették azok jövedelmét. Ezt a gondolatme­netet erősíti az 1553:5. te. 3. §-a, miszerint: „A falukat és városokat pedig, a törökök szokása szerint, a maguk számára tímárokul, össze ne írják és tet­szés szerint ne birtokolják. És akik ennek ellenére cselekednének, azokat ő felsége másoknak példájára keményen megbüntesse. ”56 Azonban, mint többek között éppen az egri püspöki birtokok példájából is ismerhető, nem új, török mintára kialakított rendszerről, hanem egy Mo­hács előtti — elsősorban az egyházi birtokokon megtalálható - birtokigazga­51 A magyarországi élelmezési szervezet történetére ld. Kenyeres, 2002/2. különösen 165-179. p. 52 Kenyeres, 2004. 352-391. p. 53 Kenyeres, 2001/2. 158. p. 54 Szegő, 1911.289. p.; Oborni, 1991. 103-104. p. 55 Szabály, 1997. 94—104. p. 56 Magyar törvénytár. Corpus Juris Hungarici. 1553:V. te. 3. §. [CD-ROM], 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom