Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században
tási-katonai szisztéma továbbéléséről és a megváltozott viszonyokhoz való idomításáról van szó. Sugár István szerint, aki külön tanulmányt szentelt a témakörnek, az egri püspöki officiolátusok rendszerét Rangoni Gábor bíboros püspök szervezte meg 1476-ban57. Az Estei Hippolit-féle számadáskönyvek egri kötetei is számos adatot tartalmaznak az officiolátusokra vonatkozólag. Az 1500-1508. évi számadások 12 officiolátusról tájékoztatnak.58 Az offici- olátus-rendszer általános volt a késő középkori Magyarország egyházi nagybirtokain, pl. az esztergomi érsekség és a veszprémi püspökség területén.59 A már Mohács előtt meglévő rendszer mintájára így történt pl. Egerben az 1548-tól a vár fenntartására rendelt kun és jász területek officiolátusokba szervezése.60 Tehát az egri püspökségben már meglévő officiolátusok mellé az uradalom növekedésével párhuzamosan új officiolátusokat szerveztek, immár a Hódoltság területén. Az egri birtokokon 1548 után kialakított officiolátusi rendszerről tájékoztat Oláh Miklós egri püspök és kancellár 1553. március 1-jén Bornemissza Gergely részére kiadott limitációja a püspöki officiolátusokról.61 A rendelkezés kimondta, hogy csak olyan férfiú bírhat officiálisi tisztséget, aki nem kapott havi zsoldot a várban, mindig személyesen officiolátusa területén kellett tartózkodnia. Az officiális nem lehetett gyermek, hanem olyan katonaférfinak kellett lennie, akit a vár védelmére harcba lehetett vetni. Ha nem 57 Sugár hivatkozás nélkül nyilván az egri püspökség 1476. évi urbáriumára alapozta állítását. Az idézett urbárium rögzíti az officiolátusokhoz tartozó falvakat, az officiális járandóságát és több officiálist meg is nevez. MÓL DL 37008 és MOL E 554 Föl. Lat. 1180/e. föl. 339-354. 58 Sugár, 1995-1996. 107-108. p. Ld. E. Kovács, 1992. passim. 59 Fügedi, Esztergom 125. p. Kenyeres, 2003/3. 63. p. A veszprémi püspökség példáját Holub, 1943. 17. p. alapján. A veszprémi püspökségben működő officiálisokra és azok járandóságaira ld.: Kredics-Solymosi, 1993. passim. 60 Sugár, 1995-96. 111-115. p. Megjegyzendő, hogy a jász és kun területeken szervezett officiálisi rendszert már Gyárfás István felvázolta, azzal, hogy egy új intézmény felállítására került sor. A későbbi szerzők, főként Szegő alapján Gyárfás összefoglalására támaszkodtak, nem vették tekintetbe, hogy, amint Gyárfás is hangsúlyozta, ebben az esetben csak a jász-kun területek szempontjából került sor új intézmény bevezetésére. Gyárfás, Jász-kunok IV. köt. 18-23. p. 61 „Limitatio distributionis officiolatuum in bonis episcopates Agriensis per reverendissimum dominum Nicolaum Olahum epsicopum in mense Februario anno Domini 1553 facta durante suo beneplacito.” MOL E 554 Föl. Lat. 1180/ b. „Status arcis Agriensis” 1551-1555. föl. 61r-75r. Kivonatosan közli és tartalmát ismerteti: Sugár, 1995-96. Hivatkozás nélkül említi Gyárfás, Jász-kunok IV. köt. 21-22. p. 69
