Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - NYAKAS MIKLÓS: Bocskai szabadságharcának kezdetei és a bihari várak

Bocskai azonban ezt eleve elutasította, hivatkozva azokra az esetekre, amikor a jámbor belenyugvókat megkínozták, megölték. Végül úgy határoztak, hogy a várak ellenállnak, s ehhez a török csapatok védelmét kérik, sőt Sólyomkőből Bocskai Gyulára megy, s oda viszi értékeit is. Kereki kapitányát arra utasította, hogy nyerje meg a környéken tanyázó szabad hajdúk segítségét, Gyuláról pedig kérjen török segítséget, s addigra ő is odaérkezik.

Szentjobb kapitánya Székely Ferenc kapitány udvarbírájával, Fráter Istvánnal együtt azonban áruló lett. A tervet elárulták a császáriaknak, 1604. október 11-én Adorján várában írásba is foglalták vallomásuk lényegét.29 Ebben megemlítik, hogy Bocskai Kerekibe azzal bocsátotta el embereit a megbeszélés végén, hogy küldjenek azonnal törökökért Gyulára, s ha lehet, jöjjenek török csapatok Sólyomkőre is.

A váradi alkapitány, Concini értesítette Barbianot, aki csapatai összevonását határozta el, és meghagyta Concininek, hogy mielőbb szállja meg Bocskai Váradhoz legközelebbi várát, Szentjobbot. 1604. október 2-án Concini ellenállás nélkül birtokba vette és kirabolta a várat, az ámlók javait sem kímélve, csak egyetlen ruhát hagyott rajtuk. A várban mintegy kétszáz főnyi királyi őrség maradt.

Ez azt jelentette, hogy Bocskaival szemben a királyi sereg jelentős lépéselőnybe került. Három vára közül egyet azonnal elvesztett, s Concini máris indult Kereki megvételére.

Bocskai nem hagyta el Sólyomkőt, s egyelőre török csapatokat sem kért. Várából levelet írt Belgiojoso gróf főkapitánynak (október 4.). Hangoztatta, hivatkozva szatmári beszélgetéseire is hogy „ az én kegyelmes uramnak, római császárnak híve voltam s híve is vagyok”. Fölháborodottan utasította vissza „áruló szolgái” vádaskodását, s azt, hogy szentjobbi várát átadták, meg azt, hogy Concini ágyúi Kereki várát lövik. Majd kijelenti, hogy ,,én csak itt vagyok házamban, veszteg ülök, senkivel semmi traktám, várom Istennek kegyelmeségét hozzám és az mi kegyelmes urunk üfelségének jóakaratját és kegyel- mességét. Errül penig nagyságod úgy gondolkodjék, hogy bizony inkább akarom (ha egyéb nem lehet benne) Sólyomkű várát véremmel megfestenem, hogynem mint törökké lennem, és mind az írást s mind az áruló szolgáimnak szavokat azzal akarom meghamisítani. Ez még soha nem hallatott Magyarországban, hogy egy úron ez essék törvéntelen, egy lator szolgájának szavára

29 Benda Kálmán - Kenéz Győző: Barbiano generális jelentése a Bocskai-szabadságharc első hónapjairól. In: A debreceni Déri Múzeum évkönyve 1969-70. Debrecen: 1971. 155-179.

258