Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - NYAKAS MIKLÓS: Bocskai szabadságharcának kezdetei és a bihari várak

vagy török közül hozott ál-levélre való tekintetben, hogy mingyárást házát, jószágát törvéntelen elvegyék, más házát reávítassák [ostrom alá vegyék]... ”30

Jól tudhatta, hogy az ellene fölvonultatható haderő elég erős ahhoz, hogy várait, várkastélyait egy-két hét alatt könnyűszerrel elfoglalja. A legerősebb, legkedvezőbb fekvésű erősség kétségkívül Sólyomkő vára volt, csakhogy körülzárva a huzamosabb védelemre itt sincs esély. Ezért nem akart ott maradni, ahol körülvehették, bezárhatták, hanem az ellentámadást választotta. Bethlen Farkas szerint október 9-én hagyta el Sólyomkő várát, s titokban tartva úti célját, csendesen megérkezett Kereki várába.31 Ez volt az egyetlen sikerrel kecsegtető taktikai megoldás.

Nagykerekitől nyugat-délnyugatra, az egykori Nagy Sárrét keleti szélén, Zsákát32 találjuk, amelyet, az 1604-i hadjárattal kapcsolatosan, több egykorú forrás említ.33 Akkori birtokosa Ghyczy Pétemé volt. Régi vára, ott a Nagy-Sárrét szomszédságában, a Berettyó mellett, a Sebes-Körös és Kis- Körös vízével táplált Kutas és Ölyves, s több vízfolyás kiöntései között, valóságos „Sárvár” lehetett.34 Bocskai Szamosközy szerint ide menekitette értékeit. 1566-ban már mint „castellum” szerepel, sőt ábrázolása is ismert, s 1600-ból való metszete hitelesnek is mondható.35

A hadjáratban szerepet játszott a Csákyak egyik ősi fészke - Adorján - is, amely Nagyváradtól 27 kilométernyire északkelet felé, „rétes, mocsáros” helyekkel körülvétetve található.36 A vár mellett, a Berettyó balpartján állott hasonnevű falu 1599-ben már nem fordul elő az összeírásokban.37 Várad ost30 Nagy László 1961.66.

31 A kolozsvári kőtáblák szerint, amelyeknek szövegét Bocatius fogalmazta, Bocskai távozása Sólyomkő várából pénteki napon történt. Az igazság az, hogy a távozás pontos idejét mai ismereteink szerint nem lehet megállapítani. V. ö. Szekeres Gyula: Agj Vr Isten mostis ilj fejedelmet. Bocskai István emlékezete a néphagyományban. Debrecen, 2004. 102- 118.

32 Régi neve Izsólaka, Izsáka

33 Szamosközy István 1880. 308. 1. Bethlen Farkas: História de rebus Transsylvanicis. Tomus Sextus. Cibinii, 1793. VI. 133. 138. Gyulaffi Lestár 1881. 31., 33.

34 „Erat Saka castellum in media palude, quam Chrysius amnis affúndit, infra Varadinum, peroportuno loco insinuata; ideoque ob loci naturam non facile injuriae belli exposita.” Bethlen Farkas 1793. 133.

35 Cennerné Wilhelmb Gizella: Zsáka vára. In: Bihari Múzeum Évkönyve IV-V. Berettyóújfalu, 1986. 173-180.

36 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851.

37 Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. I—III. Nagyvárad. 1883-1884. III. 343.

259