Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TESZELSZKY, KEES: A Bocskai-korona mítosza. A koronázás körülményeinek leírása a fikció és a valóság tükrében
kipásztorától, Alvinczi Pétertől.8 9 10 11 Alvinczi írásának valóságtartalmát a következőkkel erősíti: ,, olyat írok, amit magam láttam”? Egyik szerző sem írt Bocskai elutasításáról, és nem is idézett tőle. Ha Bocskainak ez a királyság elutasításáról szóló beszéde még legfontosabb tanácsadójának naplójából is hiányzik, akkor igencsak megkérdőjelezhető, hogy valaha mondott-e ilyet. Másik lehetséges magyarázat, hogy Bocatius leírása a nagyközönség számára készült politikai célzattal, ellentétben a személyes naplójegyzetekkel, amelyeknek nem feltétlenül kellett üzenetet hordozniuk. A kérdés a továbbiakban az, hogy mi volt Bocatius politikai üzenete és milyen réteget célzott meg. Az üzenet világossá válik, ha szövegét összehasonlítjuk a Szerencsi Kiáltvánnyal. Ez a manifesztum 1605 áprilisa és júliusa között, a szerencsi országgyűlés idején keletkezett. Teljes címe: A Bocskai-párti magyarság kiáltványa Európához, véd-és vádirata Rudolf kormánya és személye ellen, a szerencsi gyűlés megbízásából szerkesztve.'0 A szerencsi országgyűlést a Bocskai-felkelés jogszerűségének, valamint a magyarországi rendek Rudolf elleni egyesítésének jegyében hivták össze. Az Eszak-Magyarországról, Erdélyből és Magyarország Habsburg uralom alá eső részéből összegyűlt rendek ekkor választották Bocskait Magyarország fejedelmévé. A Szerencsi Kiáltvány tartalma magában foglalja a fejedelem esküszövegét: „ magyarországi híveinek törvényeit és szabadságát, amelyeket a rendek akaratával és beleegyezésével fogadtak el, tiszteletben tartja"." Bocskai ezzel a választással hívei kezébe helyezte a törvényességet, ígéretével pedig vállalta, hogy megválasztott fejedelemként megvédelmezi a magyar rendek azon szabadságát és törvényeit, amelyeket a törvényes király megsértett. A Szerencsi Kiáltványt Európa rendjeihez intézték. Ennek a kiáltványnak a szerzője Bocskai kancellárja, Káthay Mihály volt, aki az írás elkészí8 Csonka Ferenc és Szakály Ferenc: Bocskai kíséretében a Rákosmezőn. Budapest, 1988. 137. 9 Alvinczi Péter kassai prédikátor történeti foljegyzései 1598-1622. Szerk.: Benda Kálmán. In: A Raday Gyűjtemény évkönyve 1955, Budapest, 1956. 16. 10 Querelae, excusationes cum protestatione Regni Hungáriáé praesertim partium superiorum coram Deo et tot orbe Christiana. In: Magyar országgyűlési emlékek XI. Szerk.: Károlyi Árpád, Budapest, 1883. 169-184. 11 Károlyi Árpád, 1883. 155. 242