Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TESZELSZKY, KEES: A Bocskai-korona mítosza. A koronázás körülményeinek leírása a fikció és a valóság tükrében
tésekor Illésházy István mágnás védelméből merített ihletet.12 Illésházy annak a felségsértési pernek volt a vádlottja, amelyet Rudolf császár kezdeményezett ellene 1600-ban, mivel Illésházy bizonyítékai alapján Rudolf királyi hatalmának jogszerűségét vonta kétségbe. A Szerencsi Kiáltvány legfontosabb pontjait a továbbiakban ismertetem. A magyar királyság Európában a kereszténység védőbástyájának szerepét töltötte be. Ahhoz, hogy el tudja látni ezt a feladatát, szükséges volt, hogy a magyarokat szabadon választott király kormányozza, aki alattvalói jogait és országa törvényeit tiszteletben tartja. A megválasztott király, Rudolf visszaélt hatalmával azáltal, hogy megsértette országa törvényeit, valamint alattvalói jogait és szabadságát. Mindenezeken felül megtámadta saját birodalmát és alattvalóit. A magyarok Rudolf fenyegetései miatt felkelést szerveztek ellene és kényszerből a törökökhöz csatlakoztak. A törökök és magyarok ezen szövetsége miatt Magyarország nem szolgált többé a kereszténység védőpajzsául, ami azzal járt, hogy Európát semmi nem védte már a törökök ellen. A Szerencsi Kiáltványnak az a politikai üzenete, hogy a törvényesen megválasztott király, Rudolf elleni Bocskai-felkelés jogos volt. A magyarok arra kérték fel az európai rendeket, hogy járjanak közben Rudolfnál, valamilyen módon követeljék, kényszerítsék az uralkodót az ország szabadságának és jogainak helyreállítására, valamint a törvények tiszteletben tartására. A Szerencsi Kiáltvány ezen politikai üzenetét dolgozta át Bocatius a koronázás leírásakor az alábbi módon. Szövegében egy nagyvezír szónoklatát idézte, aki magyar hallgatóság előtt beszélt a törökök és magyarok közötti szövetségről. Bocatius azt állította, hogy csak részben értette a török nagyvezír érvelését.13 Ennek ellenére vagy talán éppen ezért az ő szájába adta azokat a sérelemeket, amelyeket a magyarok a Szerencsi Kiáltványban Európa rendjeihez intéztek. A két szöveg szerkezete és tartalma feltűnően hasonlít egymásra. A török nagyvezír beszéde valószínűleg csupán a képzelet szüleménye volt és csak azért jött létre, hogy a Szerencsi Kiáltvány politikai üzenetét megerősítse. A magyarok a kiáltványban összefoglalt fenyegető szavai a nagyvezír elmondásában váltak valósággá a Rákosmezőn. 12 Nagy László: Ki volt a szerzője a szabadságért fegyvert fogott magyar rendek Európához intézett kiáltványának? In: Irodalom és ideológia a 16-17. században. Szerk.: Varjas Béla, Budapest, 1987. 175-185. 13 Joannes Bocatius 1992.101. 243
