Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - KENYERES ISTVÁN: Az egri várbirtok igazgatása a 16. században

lentős jövedelmek fölött rendelkezett az egri püspökség, ezért volt szükség adminisztrátor kinevezésére, az 1607 utáni időszakból egyenlőre több adattal nem rendelkezünk.94

Az egri uradalmi tisztviselők (Karrierek, fizetések, birtokszerzések)

Az egri vár udvarbírái kivétel nélkül nemesi származásúak voltak, azonban Dobót leszámítva nem tartoztak a legelőkelőbb családok közé, ugyanakkor többen is az utókor szemében hírnevet szereztek egri tevékenységük okán. Érdekes, hogy jó pár menekült nemest, polgárt találunk Eger igazgatásában, olyanok is bőven akadtak, akik egri szereplésüket kiaknázva jelentős karriert futottak be a kamarai igazgatásban, vagy éppenséggel jól megszedték magukat, sőt olyanok is akadtak, akik ellen egri tevékenységük okán eljárást is indítottak. Egy olyan esetet is ismerünk, amikor az egyik udvarbírót tevékenysége okán egyházi átokkal, kiközösítéssel sújtottak. Az alábbiakban néhány kiemelkedő, vagy érdekes karriert befutó, az egri birtokok igazgatásában jelentős szerepet betöltő személy pályaképét villantjuk fel, hozzátéve, hogy a tanulmány függelékében további részletes adatokat találhat az olvasó más személyekre is vonatkozóan is.

Említettük, hogy Dobó István egri várnagy volt az első királyi/püspöki udvarbíró. Az ő élete annyira ismert, hogy felesleges karrierjére részletesen kitérni. Őt a Gárdonyi által szintén megörökített, feltehetőleg Pécs környékéről származó Bornemissza Gergely követte 1553 márciusában, aki valószínűleg távoli rokona lehetett a nagy karriert befutott Bornemissza Pálnak (1549-1553 veszprémi, 1553-1579 erdélyi ill. 1557-1579 között nyitrai püspök, 1568-72 királyi helytartó). Érdekesség, hogy az 1547. évi utasítás is már említi Bornemisszát mint a vár leendő ellenőrét. Minden bizonnyal ez az egyik legkorábbi említése Gergely deáknak, aki már szerezhetett némi gyakorlatot az uradalomigazgatásban, mint a Forgách-októl konfiskált Gimes vára és a Komjáti uradalmak királyi udvarbírája és várnagya (1549-1550). Bornemissza török fogságba esése után rövid ideig Figedi János állt a vár élén prefektusként, aki a helyi reformáció jeles pártolója volt.

94 Feigel Cirják kérelmét ld. ÖStA HKA HFU RN 92. Konv. 1607. März fol. 45^16., 108-111.

79