Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TÜDŐS S. KINGA: Székelyföld - Egy különleges határvédelmi rendszer. A templomvárak a 16. századtól a 18. századig terjedő időszakban
hogy egy-egy helybéli nemes maga is tetemes összeget fordithatott a templom építésére. Sepsiszentgyörgyön a Daczó-család mecénáskodott, Esztelneken Losonczi Margit építette a 15. századi templomot. Kézdiszentléleken pedig a gótikus templom feltehetően Apor Kata anyagi támogatásából épült. Minden templomváras helységben, ahol a szabadok rendje volt túlsúlyban, a nemesi rend is képviselve volt, bár viszonylag kisebb százalékban. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az erődítési munkálatokból végül egyetlen társadalmi réteg sem vonhatta ki magát, folyhattak azok népes vagy kevésbé népes településeken. Részt vett mindenki ott, ahol szükség volt rá, rangja és képessége szerint: nemes, szabad és fej ekötött jobbágy egyaránt. A templomvárak építésével kapcsolatban újabb kérdésre kerestük a választ amikor a falvak demográfiai állapotát vettük alapul. Ezzel kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy a falvak népességi aránya vajon milyen mértékben befolyásolta e védőrendszer létrejöttét? Ennek érdekében a települések demográfiai helyzetét négy nagyságrendi csoportba osztottuk, egyben jelölve a létező templomvárak számát is. a) A legnépesebb falvak közé azokat soroltuk, amelyekben 150 vagy annál is több család lakott. Ide a 91 helységből, tizenkettő tartozott. Közülük nyolc településen (Lemhény, Kézdiszentlélek, Altorja, Dálnok, Ozsdola, Gelence, Zabola, Alsőcsemáton) épült templomvár. b) Ezt követi a 100-150 családfős települések, amelyekhez mindössze nyolc falu tartozott. Közülük csaknem mindeniknek főterén vagy védettebb helységében templomvár állott. Egyetlen kivétel: Lécfalva. c) A közepes népességű, 100-50 család lakta helységek közé a legtöbb, csaknem 40 háromszéki falu tartozott, mégis közülük csupán 15-ben emeltek védőfalakat templomuk köré. d) Végül az 50 családos harminckét kis helységben csak Káinokon és Bélafalván kezdettek hozzá az erődítési munkálatokhoz. A fenti csoportosítás alapján tehát kiderült, hogy a templomvárak létrejötte és a településnépesség között szoros kapcsolat volt. A települések demográfiai helyzete viszont nemcsak a felépítendő erősség létrejöttét, de annak nagyságát is befolyásolhatta. A számokban is kifejezett helyzetkép alapján a szék szóban forgó 32 templomváras helysége közül 20 faluban nagyobb méretű, általunk templomvámak nevezett erősséget építettek. Ugyanakkor ezeken a településeken a lakosság lélekszáma is magasabb volt mint a többi falvaké. A hátralévő 12 helységben viszont egyszerű, alacsony, inkább kerítéseket, mint várfalakat emeltek templomuk köré. 332
