Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - TÜDŐS S. KINGA: Székelyföld - Egy különleges határvédelmi rendszer. A templomvárak a 16. századtól a 18. századig terjedő időszakban

STUDIA AGRIENSIA 24, 2006

Tüdős <S'. Kinga

SZÉKELYFÖLD - EGY KÜLÖNLEGES HATÁRVÉDELMI RENDSZER

A templomvárak a 16. századtól a 18. századig terjedő időszakban1

A 16. századi Erdély főbb kereskedelmi útvonalai mentén fekvő városok vagy a hegyek aljában meghúzódó, patakok völgyeiben őrködő kis falvak hangulatához épp úgy hozzátartozott a köztéren, esetleg védhetőbb helyen álló templom épülete, akár szabályos rendben felhúzott, akár a terep sajátosságait követő várfalaival, mint magasba szökellő, zömök vagy vékony, karcsú tornyai.

Egy-egy ilyen épületegyüttes évszázadok távolából is híven tükrözi a falu hajdani életét, tanúskodik virágzó napjairól, szűkös esztendeiről, pusztításokról, majd az azt törvényszerűen követő újabb fellendülésről. Eredeti rendeltetésük mellett már a kora középkorban védelmi szerepet is kaptak. Lévén a falu gyakran legszilárdabb s aránylag tágas épülete, bármikor menedékül szolgálhatott a rászorultaknak, hiszen a 14. századra az Erdély-szerte fennálló erősségek számban, de nagyságban is már alig feleltek meg a felszaporodott népesség követelményeinek.

A már meglévő védőrendszerek mellett így kerültek ismét előtérbe a számtalan változatban kialakított templomerősségek, főként a Déli- és Keleti-Kárpátok aljában, ott ahol a török-tatár is egyre gyakrabban hallatott magáról. 1390 tavaszán Szerém, Krassó és Temes vármegyék földjén megjelentek az első oszmán lovas, portyázó csapatok. 1394 szeptemberében I. Bajezid szultán benyomult Havaselvére, majd ezt követően a Barnaság felől első ízben tört be

1 Részletek a „Háromszéki templomvárak” 2. javított, bővített kiadásából. Marosvásárhely, 2002.

317