Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - JENEY-TÓTH ANNAMÁRIA: Bocskai István fejedelmi udvara 1605 nyarán (A kolozsvári városi számadások tükrében)
Összegzés Bocskai udvarát a szakirodalom is elég nehezen tudja meghatározni, Nagy László például Bocskai székhely nélküli udvaráról írt. A legújabb kutatások azonban rávilágítanak, hogy Kassán igen határozott lépéseket tett udvara kialakítására. A kolozsvári számadáskönyvi bejegyzés alapján Bocskai udvartartásának hitelesebb bemutatásához szerettünk volna hozzájárulni. Vizsgálatunk nem lehetett teljes, hiszen, mint már említettük, nem egy egyszerű utazó fejedelmi kíséretet örökített meg a város sáfárpolgára, illetve a mellette közreműködő deák, hanem egy udvart, valamint az országgyűlésre gyülekezőket. A vizsgálatot nehezítette az is, hogy az országgyűlés iratai amiből rekonstruálni lehetne, kik képezték az itt tartózkodó udvartartást, és kik voltak az országgyüléstagjai, nem maradtak fenn. A most bemutatott forrás segítségével — részlegessége ellenére is - cáfolható az a toposz, hogy Bocskai udvara egy katona puritán udvara lett volna, hiszen nemes ifjai, udvari tisztségviselői szép számban jelen voltak ezen a kitűzött országgyűlésen. Ugyan uralkodásának első évében vagyunk, a szabadságharc kirobbanása óta egy esztendő sem telt el, Bocskai udvara mégis mind korábbi tapasztalatainak, mind korának és helyzetének megfelelő volt, mely elkísérte Kolozsvárra és Medgyesre. 274