Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - NYAKAS MIKLÓS: Bocskai szabadságharcának kezdetei és a bihari várak

egy 40 százalékát jelenti. Mindez jól jelzi, hogy az egyéni nemesítések tudatosan erősítettek azokat a lokális privilégiumokat, azokat a kiváltságolt területeket, illetve az azon élő népességet, amelyekre Bocskai nemcsak a szabadságharc folyamán számíthatott, de elképzelései szerint ő és fejedelmi utódai hosszabb távon is támaszkodhattak. E téren bizonyos meglepetést okozhat a Borsod megyei nemesítések (29) nagy száma. Ezen kívül a Szatmár vármegyei nemesítések (kihirdetések) száma jelentős még (12).10

Az egyéni nemesítések vármegyékhez való kötése tehát jól jelzi azokat a súlypontokat, amelyek Bocskait vezérelhették az egyéni nemesítések során is, s amelyek így jól egészítik ki kollektív nemesítéseit. A helyes értékeléshez látnunk kell még azt, hogy nemesítéseinek majdnem feléről csak vármegyei kihirdetések alapján van tudomásunk, s ez magyarázza a Bihar vármegyei armálisok viszonylag alacsony számát. A vármegye levéltára ugyanis 1660-ban elpusztult, míg Szabolcsé, Borsodé és Szatmáré többé-kevésbé épségben napjainkig fennmaradt.

Egyébként tényszerűen is tudunk a következőkről! így arról, hogy Nagykereki védelméhez Örvéndy Pál, Bocskai hü kapitánya Egri István hajdúit - mintegy háromszázat - fogadta fel, akik a bihari Kölesér romjai közt tanyáztak, s azt is tudjuk, hogy magában Nagykerekiben is laktak már a hadi események bekövetkezte előtt is hajdúk,11 sőt magának Egri István hajdúkapitánynak is ott volt a lakása.12

10 A kérdéskör Biharra vonatkozó elemzése: Nyakas Miklós: Bocskai István bihari kihirdetést! egyéni nemeslevelei. In: Bihari diéta V. 108-114. p. Berettyóújfalu, 2004.

11 Gyulaffy Lestár 1881.31.

12 Szamosközy István Történeti maradványai. IV. Vegyes feljegyzések 1542 - 1608. MHHS XXX. Bp. 1880. 246. Egri (Egry) István a tizenötéves háború, Bocskai István majd Bethlen Gábor harcainak híres, előbb szabadhajdú, majd kiváltságolt hajdú főkapitánya, akit 1605- ben Korponán így jellemeztek: „Nem a természet, hanem a foglalkozás tett engem rosszá.” 1604 októberében 300 köleséri szabadhajdú kapitányaként megvédte Nagykerekit a császári támadás ellen. 1606 márciusában hajdúival előbb Kölesért kapta adományként, majd még ebben az évben Szalontára költöztette katonáit. Bocskai testőrségének a tisztje volt hajdúival együtt. 1608 májusában Báthory Gábortól Lehecen falut kapja jutalmul, majd vásárlás útján megszerez több helységet. 1611-ben a szalontai hajdúk kapitányaként a nádor Rhédeyhez küldte követségbe, de Rhédey a kíséretét szétverte, és Egry Báthorynál kegyvesztett lett. Bethlen Gábor pártjára állva 1620 novemberében 2 000 hajdúlovas élén a Csallóközt védte. 1621-ben több győzelmet aratott Bosnyák Tamás és mások hadain. 1625-ban 6 000 hajdút vezetett Bethlen seregében, 1623-ben pedig a fejedelem „összes mezei katonái generálisa lett”. 1626-ban három lovassereg parancsnokaként részt vesz a drégelypalánki összecsapásban. Hosszú élete volt, neve még 1640-ben is előfordul. V.ö.: Nagy László - Nyakas Miklós: Hajdútisztesség tüköré. (Studia Oppidorum Haidonicalium VII.) Hajdúböszörmény, 2001.

251