Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

MAGYARORSZÁG VÉDELME -EURÓPA VÉDELME BALASSI BÁLINT ÉS BOCSKAI ISTVÁN KORÁBAN - NYAKAS MIKLÓS: Bocskai szabadságharcának kezdetei és a bihari várak

Szerencsés esetben név szerint is követni tudjuk egy-s partiumi hajdúkatona életútját. így a Bihar megyéhez közel fekvő, de Szabolcsban lévő, s Hadházról származó Mérges Mártont (de Hatháza) Bocskai Kassán, 1606. szeptember 8-án nemesítette meg, s azt is tudjuk, hogy a nevezett Mérges Mártont Hadházon 1600-ban és 1602-ben még a dézsmajegyzékekben írták össze.13 Ebben az esetben tehát egy konkrét helyen lakó, hajdúvá lett jobbágy pályájáról adhatunk hirt. Tudunk több olyan nemesítésről is, amelyet olyan településen lakó vitéz kapott, amely települést később az erdélyi törvénycikkek Bocskai által telepített hajdúhelyek közt sorolnak fel. Nyilvánvalóan tévesen, de e tévedésnek talán az lehetett a magyarázata, hogy már a szabadságharc előtt lakhattak ott hajdúk, sőt Bocskai közülük egyet-egyet a maga személyében meg is nemesített. Sárándi Kis Márton, Herpáli Deső Benedek, Vekerdi Olasz Péter nemesítéseit hozhatjuk fel itt, vagy Gyarmati Istvánét, akit forrásunk egyenesen a gáborjáni hajdúk hadnagyának nevez.14

Ha konkrétan az elsők között átálló, s az álmosdi csata kimenetelét eldöntő nagyszabású hajdúles résztvevőit nézzük, úgy azt mondhatjuk, hogy Dampierre hajdúira ez ugyanúgy áll. Az 1604. okt.14-én kelt hitlevelet, amely a hajdúság átállását biztosította, öt hajdúkapitány írta alá: Lippai Balázs,15 Ibrányi Ferenc16, Dengelegi Mihály,17 Szénássi Mátyás,18 és Némethi

13 Nyakas Miklós: Bocskai és a hajdúk. In: „Nincsen nekönk több hazánk ennél” (szerk. ifj. Barta János és Papp Klára) Kisebbségkutatás Könyvek. Budapest, 2004. Dávid Zoltán: Hajdúhadház népesedéstörténete. Hajdúhadház múltja és jelene, (szerk. Komoróczy György) Gyula, 1972. Címerére: J. Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch in einer neuen, vollständig geordneten und reich vermehrten Auflage mit heraldischen und historisch genealogischen Erläuterungen.Vierten Bandes Fünfzehnte Abtheilung. Der Adel von Ungarn sammt den Nebenländem der St. Stephans-Krone. Bearbeitet von Géza von Csergheö, Major a. D.(Heft 1 - 7 unter Mit-Redaction des Iván von Nagy) Nürnberg, 1893.

14 Boldisär Kálmán: Bocskay hadi népe. Harmadik kiegészítő közlemény. Turul 1943. 1-2. sz. (Calamus dr.)

15 LIPPAI BALÁZS, 11605. Cigány származásúnak mondott hajdúkatona, aki a tizenöt éves háborúban kitűnt vitézségével és 1604-ben már tekintélyes kapitány lett. 1604 októberében az elsők közt állt Bocskai szolgálatába, aki hadainak főkapitányává tetette. Jelentős katonai eredményeket ért el, de részben féktelen természete, részben a nemesség megnyerése miatt január első napjaiban a fejedelem megölette. Nagy László - Nyakas Miklós: Hajdútisztesség tüköré. 2001.

16 IBRÁNYI FERENC, a tizenötéves háború törökellenes harcaiban kitűnt hajdúkapitány, aki

1604. okt,14-én, éjszakán csatlakozott Bocskaihoz. Még abban az esztendőben, betegségben meghalt. Nagy László - Nyakas Miklós 2001.

252