Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SUDÁR BALÁZS: Török énekmondók Egerben

I.

Evlia cselebi 17. századi török világutazó leírásából tudjuk, hogy Eger számos kolostorának egyike, s valószínűleg a legjelenetősebb a bektasi dervisrendhez tartozott, s „a Hatvani-kapun kívül” állt.7 Sajnos a kolostor alapítójának nevét Evlia üresen hagyta, csak azt jegyezte fel, hogy valamilyen baba szultán kolostoráról van szó. (A baba és a szultán bektasi tiszteleti címek, tulajdonnévnek nem tekinthetőek.) Evlia cselebi adatait illik kritikával kezelni, bár saját tapasztalataim szerint sokszor igen megbízhatóak.8 Jelen esetben abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rendelkezésünkre állnak olyan források, amelyek megerősítik a világutazó állításait. Például a Hatvani-kapu ténylegesen létezett, a város dél-nyugati végén állt az Eger patak közelében. 1873-ban bontották le a főszékesegyház építése és a Széche- nyi-tér rendezése során.9 Egy 1687-ben készített térképen pedig éppen e kapu előterében látható egy épület, amelyet a térkép rajzolója török kolostornak (monasteria Turchesca) jelez.10 így tehát a kolostor létezése bizonyítottnak tekinthető.

Arra azonban, hogy a rendház a bektasik kezében volt, Evlia cselebi leírásán kívül nincsen közvetlen adatunk. Közvetve azonban figyelembe kell vennünk, hogy a bektasikkal valamiféle - eddig pontosan meg nem határozott - kapcsolatban álló janicsárok jelentős számban állomásoztak Egerben (1605/6-ban például 366 fő).11 Sajnos a két testület kapcsolatát eddig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Az elvi összefonódás egyértelmű, a janicsá7 Evliyâ Çelebi b. Derviç Mehemmed Zillî: Evliyâ Çelebi Seyahatnâmesi. Topkapi Sarayi Kütüphanesi Bagdat 308 Numarali Yazmamn Transkripsiyonu - Dizini. 7. Kitap. Haz. Yücel Dagli- Seyit Ali Kahraman-Robert Dankoff. Istanbul, 2003. 67. o. E szöveghely magyar fordítás pontatlan, ezért félrevezető: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. Fordította és jegyzetekkel kísérte Dr. Karácson Imre. Budapest, 1908. 119. o.

8 Evlia forrásértékéről lásd: Fodor Pál: Evlia Cselebi útleírásai. Keletkutatás 1990 ősz, 37-55. o. Saját tapasztalataim is Evlia megbízhatóságát bizonyítják. Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. Történelmi Szemle 44(2003):3/4. 216—218. o.

9 Sugár István: Eger város falainak és kapuinak története. In: Az Egri Muzeum Évkönyve 6(1968). 186-187. o.

10 Pianta della Citta Fortezza d’ Agria altrimmente chiamata Erla. Közli: Barcsay Amant Zoltán: Eger vár és város régi ábrázolásai, 1567-1900. Eger, 1938. No.: 54. (A kolostort G betű jelöli.)

11 Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995. 114-115. o.

201