Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - HIDÁN CSABA: 16-17. századi fegyverek vizsgálata a kísérleti régészet segítségével. Az egri Dobó István Vármúzeum hódóltság-kori fémanyaga

2. ábra. Gávay Lukács címerképe (1540)

A sírkövek, amelyek a korszak igen értékes tárgyi forrásai szintén hasznosak a korszak viseletének, fegyverzetének tanulmányozásához. Dobó István siremlékén Egerben, Pálffy Miklós síremlékén Pozsonyban, Thurzó György síremlékén Árva várában, Erdődy Tamás sírkövén Zágrábban, Illésházy István sírkövén Baziniben, Draskovich János sírkövén Pozsonyban és János Zsigmond szarkofágján Gyulafehérváron részleteiben megfigyelhető mind a védő, mind a támadó fegyverzet.

A régész számára nagyon fontosak a 16-17. századi írott források, amelyek között különleges helyet foglalnak el a magyar nyelvű művek. Korábbi időszakokból megtörténik ugyanis, hogy jól ismerünk egy-egy tárgytípust, de nem tudjuk, hogy mi volt a korabeli neve az adott eszközöknek. A hódoltság-kori fegyvereknek azonban nem csak a nevét ismerjük magyaml, hanem sok esetben használatáról és viselési módjáról is értesülünk magyar nyelvű forrásokból. Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae-ban, de leginkább Zrínyi Miklós írásaiban, de Balassi Bálint és Tinódi Lantos Sebestyén énekeiben megtaláljuk a fegyverek forgatásának leírását és a harcmodor részletes bemutatását.

Az íj és nyíl hordását, használatát a Szigeti veszedelemben így olvashatjuk a IX. énekben:

176