Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - HIDÁN CSABA: 16-17. századi fegyverek vizsgálata a kísérleti régészet segítségével. Az egri Dobó István Vármúzeum hódóltság-kori fémanyaga

„Mit csináljon maga, s micsodás fegyverrel Szerelmes társát török közül hozza el? Nem használ, ha maga rá megy személyével, Avval semmit társának, ha ottan vész el. Szép aranyos kézíj az oldalán vala, Melyet azon éjjel töröktül nyert vala, Ezt gyorsan puzdrábul nyíllal kiragadá, Nyilat idegestül az füléhez vonyá. Röpül az tollas nyíl, Sabaszot mellyébe Találá és megjárá szintén középbe, U halva leesik társának ölébe, De társát másik nyíl találá bal fülbe. ” A Török Áfíumban pedig a gyalog íjászok kiképzéséről olvashatunk, hogy „a rálőtt nyilakat oldalas lövéssel elfordítani tudja”. A 16-17. századi fegyverek elkészítéséről, áráról, értékéről a különböző céhek szabályzatai és a végrendeletek szolgálnak fontos információkkal a kutatók számára. Mindez pedig azért is fontos, mert a régészeti anyag, pon­tosabban a fémanyag igen kevés. Az egri ásatásokból kikerült anyag bemutatása előtt azonban meg kell említenünk azon régészek nevét, akiknek köszönhetjük a feltárt eszközöket. Pataki Vidor, Kozák Károly, Szabó János Győző, Kovács Béla, Fodor Lász­ló munkásságának köszönhetjük mindezt, valamint Jobbágy Károlynak és Hegedűs Bélának, akik gyűjteményüket a múzeumnak ajándékozták. A 26 féle fémtárgy mellett a robbanó cserépgolyó és a nyeles cserépgrá­nát, meg a csont íjászgyürü is a fegyverzethez tartozik, ami az egri vár terü­letéről előkerült. Egyetlen csontgomb és cipőtalpak is vannak a gyűjtemény­ben, a nagyszámban előkerült kerámia mellett, ami azonban már nem a dol­gozat témája. A fegyvernek minősülő fémeszközök a következők:- balta (3 db), fokos (2 db), bárd (3 db), csákány, alabárd, lándzsahegy, íjászgyürü, sodronying töredék, kés (7 db), bronzlemezke-pikkely (1 db), vasgolyók 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom