Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - HIDÁN CSABA: 16-17. századi fegyverek vizsgálata a kísérleti régészet segítségével. Az egri Dobó István Vármúzeum hódóltság-kori fémanyaga
der Nyport, Albrecht Dürer, Nicolo Angelini, Isaac Major, Johann és Anton Hoghengerg, valamint a Weisskunig ábrázolásaira kell gondolnunk, szem előtt tartva a megfelelő kritikát. Használhatók a metszetek, ha közvetlen élmények nyomán készültek, ám nagyon vigyázni kell, ha kettős, vagy hármas közbeeső források alapján születtek.3 A festmények ugyan színes képek, de vigyázni kell az allegorizáló történelemábrázolással, ami kedvelt műfaj volt a 16-17. század fordulóján. Jó példa erre Hans von Aachen „Allegória a tizenöt éves háború kezdetére”. Bár a képet a művész 1603 körül festette, az említett szempontok miatt forrásértékét kritikával kell kezelnünk. A sárvári vár freskóival ugyanaz a helyzet.4 A portrék, vagyis a tényleges személyeket ábrázoló képek már sokkal jobban használhatók, hiszen a megrendelő számára sem volt mindegy, hogy valóságosan ábrázolja őt a kép vagy sem. Használható a 16-17. századi viselet és fegyverek tanulmányozásához a 72 képes és a 70 képes erdélyi viseletalbum. Főleg a 70 képes igen érdekes, hiszen magyarul s németül is írtak egy-egy szót az angol nyelvű feliratok alá. Jól láthatóak a részletek is a képeken, és a készítő még az ábrázolt személy nemzetiségét, vallását, foglalkozását és a ruha viselésének alkalmát is feltünteti.5 A címerképek esetében nagyjából ugyanazt mondhatjuk, mint általában a portréknál. Mivel valóságos személyt és eseményt ábrázolnak, forrásértékük használható, de vigyázni kell, hogy mikor készültek és nem történt-e átfestés későbbi korban.6 3 Wilhelm Dilich metszetei 1600-ban jelentek meg a Cassel-ban az Ungarische Chronicaban és ezeket másolta le később a 17. században Hans Siebmacher nürnbergi festő és rézkarcoló, majd Wilhelm Peter Zimmermann augsburgi grafikus. 4 Hans Rudolf Miller falképein, amelyek a sárvári várban láthatóak, vizsgálhatunk reális és klasz- szicizáló fegyvereket, viseleteket. Az előadás kötött időtartama miatt csak két jellemző példára hívnám fel a figyelmet: Egy szablyás lovas hátán kerek pajzsot láthatunk, amint egy nyugatias öltözetű gyalogosnak éppen magyaráz valamit. Kerek pajzs volt abban az időben és a hordási módja is reális. Nem reális és historizáló azonban egy tollas kalpagot viselő, nyugatias öltözetű lovas pajzsa, ami a franciapajzs és a tárcsapajzs keveréke. Nyugaton pajzsot amúgy sem használtak már ebben az időben. Az első kép Győr ostromát, a második Buda ostromát mutatja be. 5 A 35. képen a kolozsvári nő ábrázolásakor megjegyzi a felirat készítője, hogy régimódi ruhában ábrázolták a nőt, az 55. képen pedig azt olvashatjuk, hogy a fiatal szász iparos éppen a céhébe igyekszik ünnepi ruhában. 6 Dombay János, Radák Balázs, Krasznai Pándi Ferenc, Gávay Lukács, Vadas István, Lázy János, Kychne Mihály, Dobay Demeter, Kántor Benedek címerei szinte a kor összes fegyverzetét ábrázolják. 175
