Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete
soroltak, ahol két bronz trombitát tartották. A vár mellett ekkor már egy istállót is építettek. Mivel a „Scharffenek”-nek nevezett helynél sorolják fel azokat az eszközöket, amelyek a felvonó működtetéséhez szükségesek, így valószínűleg ez az az építmény, amelyet a felvonó köré/mellé építettek. A kastély építményei között egy tornyot, egy valószínűleg jól kiépített kaput és a Maskó kapitánysága alatt épített kutat sorol fel az 1584-es leltár. A vár és kastély építménye mellett még Murány „oppidum”-ban található malmot és a városon kívül található méhészetet („apiarium”) sorol fel a leltár. A felsorolásból láthatjuk, hogy a vár területén Maskó Mátyás prefektus hivatalból való kilépéséig újabb és újabb helyiségek épültek. Az élelem és a fegyverek meglehetősen kesze-kusza rendben voltak, bármely helyiségben bármit - élelmet, szerszámokat, konyhafelszerelést vagy hadfelszerelést - elhelyezhettek. Érdekes, hogy kezdetben nem törekedtek arra, hogy mindenáron a vár területére szállítsák a természetben kapott adókat. Ennek márcsak a várbeli mostoha elhelyezési körülmények miatt sem volt értelme. Az 1584- es leltár azonban már arra bizonyíték, hogy ezzel a gyakorlattal felhagytak. Ennek az lehetett az oka, hogy a falvakban elhelyezett tartalékokat a török sokkal könnyebben megszerezhette, sőt ezek a „éléstárak” talán még kiemelten vonzották is a martalócokat egy-egy támadásra. A kastély, a polonkai és a sumjáci palánk építményéről alig állnak rendelkezésre adatok. Nemcsak jellegüket, építésük körülményeit nem ismerjük, hanem létrehozásuk pontos idejét sem. A palánkok építményeiről kapcsolatban a források nem engednek meg általánosítást, de nem tévedek nagyot, ha azt feltételezem, hogy ezek építményei nem tudtak jelentős támadásoknak ellenállni, amint azt a Murány alatti kastély elleni rendszeres és sikeres török támadások is mutatják. A forrásokban rendszerint kastélynak (castellum, Schloß) nevezett kisebb erődítményben tartózkodó katonákról az első híreink a számadáskönyvből, 1552-ből származnak. A kastélyban található fegyverekről és felszerelésekről 1584-ben készült összeírásból csak annyit ismerhetünk meg, hogy egy torony és egy kút is volt a területén, utóbbit Maskó kapitánysága idején építették. A kastély fegyverrel is el volt látva: egy három részből álló orgona, tíz különféle szakálas, egy mozsár és 23 lándzsa volt ott ekkor. Az 1558-as várvizsgálat Murányra vonatkozó megállapításaiból Csorba Csaba azokat a részleteket emelte ki, amelyek jól illeszthetők abba az elképzelésbe, miszerint a középkorban épített hegyi várak aló. századi ostrom módszereknek már nem voltak képesek ellenállni (mivel azokat gyakran 162
