Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete

lebb a valósághoz a murányi ágyúöntés megítélésében, ha a központi szervek első kísérleteként értékeljük, amely nem hozott jelentős sikert. A néhány évvel később létrejövő kassai királyi ágyúöntő műhely működtetésekor a központi hatóságok már a murányi ágyúöntés tapasztalataira is hagyatkozhattak.

A murányi hadszertár és ágyúöntő műhely értékelésekor adódik, hogy összevetést készítsünk Kassával. A kassai hadszertár kiépítésének előnyeit vázoló kamarai biztosok 1552-ben egy jelentésükben hasonlóképpen a közeli erdőket, a jó szállítási lehetőségeket, a fém és egyéb nyersanyagok lelőhelyeinek közelségét említették.167 Annak ellenére, hogy Kassa már 1552-ben Habsburg-kézen volt, és az első kassai hadszertárnok 1552-ben már feltűnik, csak 1561-re jött létre a hadszertár,168 a fegyvergyártó műhelyek felépüléséhez pedig három évtizedet kellett várni. Bár Kassán 1556-ban újjáépítették a középkori városi ágyúöntő házat, a királyit csak 1569-ben hozták létre. Besztercebánya, ahonnan az ón, ólom és réz származott, pedig még közelebb volt Murányhoz, mint Kassához. Fát a várat körülvevő uradalmi erdőkből köny- nyen szerezhettek, vas és faszén is bőven állt rendelkezésre. A vasat egyébként a kassaiak is a Muránytól nem messze lévő lelőhelyekről szállították.

A murányi vas rossz minősége kapcsán fontos azt hangsúlyozni, hogy a nagy kaliberű ágyúkat ekkor nem vasból, hanem bronzból készítették. Bár Beer hadszertáros azt nyilatkozta 1555-ben, hogy a murányi vas rossz minőségű, 1557-1560 között jelentős mennyiségű vasat használtak ágyúöntésre. Ez azt mutatja, hogy igenis lehetett a murányi uradalomból vas-cenzus címén érkezett vasból kis kaliberű ágyúkat, illetve szakállasokat készíteni. Ezt igazolja az 1584-ben készült inventárium, amelyben két Scharfentindl öntésére alkalmas sablont említenek és ugyanitt egy szerkezetet, amely azonban már egy ostromágyú készítéséhez használatos.169

Néhány tényező azonban a kassai hadszertár mellett szólt Muránnyal szemben. Elsőként a felső-magyarországi végvárak egy részétől való nagy távolság. Kassa központi fekvése miatt e tekintetben sokkal kedvezőbb helyzetben volt. A mesteremberek, illetve a városi iparos réteg technikai szintjé167 Pálffy, A főkapitányi hadiipari műhely 185. p.

168 Uo., 187. és 192. p.

169 MOL E 156 U. et C. Fasc. 24. No. 31. 47. p. „formáé ad Sarfetinas fundendas” ill. „Instrumentum fusorium ad conficienda tormenta bellica”. Kelenik József hivatkozott bírálatában ugyanakkor nem tartja elképzelhetőnek, hogy ágyút öntöttek volna Murányban, véleménye szerint csak kovácsolással készíthettek fegyvereket. Ezt a jelen példa is cáfolja.

156