Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete
nek hiánya is hátrány lehetett Murányban, amit a kapitány és a provizor alkalmazásában álló mesteremberek, illetve néhány ideiglenesen szegődtetett iparos pótolhatott,170 de mint láttuk, az alkalmas hadszertárosok és fegyverkészítők előteremtése nagy gondot okozott a murányi kapitányoknak. Hadászati és egyéb építmények A vár hadászati képességét alapvetően meghatározta, hogy milyen véd- müvek, épületek illetve kiszolgáló létesítmények álltak rendelkezésre. Utóbbiak közül rendkívül fontosak voltak az élelem előállítására szolgáló építmények. A várban járó biztosok 1551-ben beszámoltak arról, hogy Murányban óriási szükség van egy új malomra, mert a régi több más dologgal együtt tönkrement.171 Véleményük szerint egy olyan épületre van szükség, amelyben marhák járatásával lehet az őrlést végezni. Az uralkodó Feigelnek megparancsolta, hogy az ehhez szükséges költségeket az uradalom jövedelmeiből teremtse elő. Az uralkodó a Magyar Kamarának még ugyanezen a napon egy emelőgép elkészítését is elrendelte.172 Erre azért volt szükség, mivel e nélkül nehéz a várba szállítani a szükséges tüzelőt, fát, élelmet és az építőanyagokat. A gépnek olyan lóval meghajtott szerkezetnek kellett lennie, mint amilyen a hainburgi várban is volt. Elkészítésére 200 mFt-ot kellett a Magyar Kamarának adnia. Ugyanezen parancs szerint már 1550-ben megkezdődött egy kút ásása, amivel 10 ölt haladtak előre és még 20 volt hátra.173 Ennek költségeire negyven mFt-ot vagy valamivel többet fordíthattak. Ezenkívül szükséges volt még annak a falnak a javítása is, amit az ostromkor lőttek szét, valamint annak a sziklának a lebontása is, ahonnan a falakat az ostromkor lőtték. A katonák elszállásolása is nagy gondot okozott. 1551. április 9-én Feigel azt kérte, hogy az uralkodó tiltsa meg, hogy a kapitány a sütőházban 170 Heckenast Gusztáv korábbi szóbeli közlése szerint a hiányzó szakembereket nem pótolhatták a kapitány fegyverkovácsai. Kifejezett hátrányként említette meg Murány hegyi vár voltát, ami jelentősen akadályozhatta a rendszeres ipari tevékenységet. 171 ÖStA HKA GBU Bd. 387. fol. 208v-209v. Bécs, 1551. április 28. 172 Uo. 173 Trencsén 1550. május 1-december 31 közötti elszámolásában egy 1 mFt-os tétel szerepel, annak a bányásznak („montanista”) az útiköltségére, aki Trencsénből Murányba utazott, hogy ott megvizsgálja, hogy a murányiak hol ássák ki a kutat. MOL E 554 Föl. Lat. 1368/1. 157
