Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)

AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete

nos nevezte ki kapitánynak.11 Kinevezésére valószínűleg azért kerülhetett sor, mert testvére, Tomallyai Jakab fontos szerepet játszott a Szapolyai adminiszt­rációban: több alkalommal sókamarai ispán volt, majd Mohács után Szapolyai kincstárnoka lett.12 Fontos kiemelni, hogy a krónikák és a szakiro­dalom állításával szemben Szapolyai Murányt nem birtokába, csupán a Tomallyaiak kezelésébe adta. Még 1528-ban is csak arról biztosította hívét, hogy a várra fordított költségek megtérítéséig tőle azt semmilyen szín alatt és semmilyen módon el nem fogja venni.13 ígéretét azért tette, mert Tomallyai saját jövedelmeiből a várat rendbe hozta, megerősítette és sok gyalogost tar­tott a várban. Az erről készült oklevél a lengyelországi Tamowban kelt. A Tomallyai Jakab részére kiállított oklevél azt mutatja, hogy a vár védelmi rendszerei továbbra is erősítésre szorultak, melyeket a Tomallyai család vég­re is hajtott, sőt jelentős számú katonaságot is tartott a hegyi várban. Tomallyai Jakab valószínűleg még Lengyelországból hazatért, majd egy nem ismert időpontban, de még 1531 előtt meghalt.14 Halála előtt kiskorú fia, János gyámjaként Basó Mátyást, familiárisát, régi Gömör megyei ne­mest jelölte ki.15 Basó tehát gyámként ekkor került Murány birtokába, ami valójában csak kezelési jogokat jelentett. Megmaradt Szapolyai pártján, de nem tartotta be Tomallyai Jakab végakaratát, mivel fiát Lengyelországba küldte, hogy eltávolítsa őt öröksége közeléből. Tomallyai János a visszaté­11 MOL DF 299516. Tomallyai János 1514-ben Szapolyai János erdélyi vajda udvarmestere volt. Mohácsnál esett el. Kubinyi, A Szapolyaiak és familiárisaik 179-180. p. Az udvarmes­teri poszt az udvari tisztviselők között a legjelentősebb volt. Kubinyi szerint Tomallyai Ja­kab és János bizonyosan egy családhoz tartozott, de valószínűleg nem apa és fia voltak. Ők I. Ferdinánd 1549. május 19-én Prágában kelt levele szerint testvérek voltak, mivel Tomallyai János fia Miklós volt, Tomallyai Jakab gyermekét pedig Jánosnak hívták. MÓL A 57 2. köt. 399. p. 12 Barta, Konszolidációs kísérlet 635-680. p. Draskóczy szerint „Thomallyai” Jakab 1520. június 22-1522. február 22/március 1-ig, 1521 január eleje 1522. március 21 előtt, illetve 1523. november 7 után volt erdélyi sókamarai ispán. Flozzá és Várdai Pálhoz köthető a ki­rályi sómonopólium reformja. Draskóczy, Erdély sótermelése 30-31. p. Várdai és Tomallyai között bizonnyal jó kapcsolat alakulhatott ki, mivel Várdai Pál Tomallyai Jakab fiát, Jánost Murány 1549-en bekövetkező ostroma előtt támogatta a Murányért folytatott tárgyalások során. R. Kiss, A Magyar Flelytartótanács I. Ferdinánd korában 69-70. p. 13 HHStAUA. Fasc. 8 föl. 102. Tamow, 1528. április 8. 14 Ebben az évben már Basó Mátyásról mint murányi kapitányról értesülünk. Késmárki levél­tár 679. p. 15 Nagy Iván, XII/ 261. p. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom