Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Magyarország védelme - Európa védelme - Studia Agriensia 24. (Eger, 2006)
AZ EGRI VÁR DIADALA - 1552 - SARUS KISS BÉLA: Egy hegyvidéki végvár katonai infrastruktúrája. Murány katonasága, építményei és fegyverzete
rése után egészen 1542-ig várta, hogy jogos birtokába jusson, majd ekkor egész családjával, rokonságával és szolgáival Ferdinánd pártjára állt, akit hűségéről biztosított, és aki ekkor menlevelet és kegyelmet adott számára.16 Szándéka egyértelmű volt: mivel nem tudta elérni, hogy Basó visszaengedje jogos birtokába, ellenségének ellenségéhez csatlakozott. Számítása csak részben hozta meg gyümölcsét, mert Murányi már nem kaphatta vissza, de a vár visszafoglalása után az uralkodótól apai jussáért cserébe rendszeres kárpótlást kapott. Ferdinánd azt szerette volna elérni, hogy a várat Basó Mátyás önként szolgáltassa ki újdonsült hívének, Tomallyai Jánosnak. Az erről folyó tárgyalásokat - a Magyar Királyi Helytartótanács és a helytartó, a Tomallyai család régi barátja, Várdai Pál segítségével - Tomallyai János folytatta Basó Mátyással.17 A helytartó mindenképpen a megegyezés mellett foglalt állást, mert Murány ostromát rendkívül nehéznek ítélte, ennek ellenére a tárgyalások végül Basó hajthatatlansága miatt akadtak el még 1549. március 28. előtt. Várdai ekkor azt javasolta, hogy Basó további gonosztetteinek megfékezésére az uralkodó építtessen Murány alatt egy olyan kastélyt („castel- lum”), amellyel Basóék rablásait, illetve a várba történő élelemszállítást meg lehet akadályozni,18 az erről szóló parancsot a főkapitánynak adja ki. Ekkor tehát már a katonai megoldás volt napirenden. 1549 nyarán Niklas Graf zu Salm királyi fohadparancsnok (1546-1550) vezetésével spanyol és német zsoldosok, valamint Bebek Ferenc nemesi csapatai elfoglalták Murányi, és Basót főbb társaival együtt halálra ítélték és kivégezték.19 Basó Mátyás valószínűleg nem gondolt arra, hogy Ferdinánd ekkora anyagi áldozatot kö16 HHStA RregB Bd. 4. föl. 167. Becs, 1542. június 20. 17 R. Kiss, A Magyar Helytartótanács I. Ferdinánd korában. 30-32, 69-70, 72-75. p. Az uralkodó, hogy Tomallyait jobban magához kösse, részére még 1549. május 9-én Basó Mátyás várnagyának, Tárnok Ferencnek Pest megyei Zsámbék (Sambok) birtokát, 1549. május 19- én Prágában kelt levelében pedig a Gömör megyei Alsótomalja, Lapsa, Zanath és Vasas falvakat adományozta. MOL A 57 2. köt. p. 323. és 399. Utóbbi adományról megjegyzik, hogy ezeket a falvakat nagybátyja, János fia Miklós halála után Basó Mátyás Csetneki Erzsébet részére adományozta. 18 R. Kiss, A Magyar Helytartótanács I. Ferdinánd korában 69-70. p. 19 Istvánffy, Az ítéletet katonai törvényszék hozta, amelyet Salm nevezett ki. Az Aldana-féle emlékirat nem tér ki a kivégzés előtti felelőségre vonás módjára, de Áldana egyik levelében azt írja „ ...még vára sem maradt, lévén, hogy Isten azt is elvette tőle egyéb birtokaival egyetemben .......egy ingre való aranyat sem örököltek... fiai”. Áldana, Magyarországi hadjár at, 263. p. A leszármazók vagyonától való megfosztásra történő utalás jelzi, hogy nemcsak 120