Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 4. Regálék - a) Korcsmáltatás, mészárszék, bolt
9. Nagy böjtön áltálig a vármegye Imitációja szerint elegendő húst tartozik adni. 10. A sakterség végett semmi szín alatt hibás, pangott húst ne mérettessen. 11. Ha mindezeknek becsületesen eleget nem tesz, a méltóságos uraságok bármely időben rajta kiadhatnak elvesztvén a 200 ezüst forintot. 12. Semmi egyes uraságtul nem függ ugyan, de bármelyik hiányosságát tegyen panaszt a főszolgabíró úrnak viheti. Mindezekre magamat kötelezem. ”183 aláírás Az árendás kérésére a következő kiegészítések történtek: 1. A 2. pont alatti árendát negyedévenként fizetheti. 2. A3 pont alatti 200 pengő cautiot elengedik. Tavasszal az uraságok fognak neki kertet adni és abban istállót építtetni és körül árkoltatni. A mészárszék felügyeletével 1831-ben Szabó Imrét bízták meg, hogy a kisebb visszaéléseket szóbeli fenyítéssel végezze, a nagyobbakat pedig a directomak vagy a járási szolgabírónak jelentse be. 1846- ban a hús comissárius tisztséggel találkozunk, amikor Nagy Sámuelnek 75 ft fizetést adnak ki ezért a munkáért. Szükség lehetett a mészárszék felügyeletére az iratokban található panaszok, bejelentések miatt. Az 1831. december 27-i közgyűlésen foglalkoztak Nyírő Jánosnak a mészáros árendás és a székálló legény elleni panaszával. A székálló legény nem csak goromba szavakkal illeti a földesuraknak húsért járó cselédjeit, hanem hamisan is szokta mérni a húst úgy, hogy 3 fontnak fél font híja is szokott lenni. Az árendás azt nyilatkozta erről, hogy ő a sóházaknál használni szokott rendes mázsával méri ki a legénynek a szikkadt húst és elmérésre minden mázsától ki szokta adni a két font húst. Az 183 HMGy. 66
