Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 1. A nemesi közbirtokosságok szervezeti keretei, tisztségviselői
A községi szervezet alapjait a transactio 10. pontja állapította meg, amely szerint szükséges, hogy a vármegye ordinárius alispánja előtt az öregebb atyafiak közül director választasson. Ahhoz mind a három ágból censomak (később koadjutor) két-két érdemes atyafi rendeltessen, kiknek az elnöksége alatt a közösség ügyeit igazságosan végezzék, hogy ne kelljen mindenkor minden embert beszólítani, vagyis a közbir- tokossági közgyűlést összehívni. A transactio a pap tartására kihasított földek kezelésére és hasznosítására templombírót rendel, aki minden esztendőben december végén a plébános és az atyafiak jelenlétében, a plébános akadályoztatása esetén pedig a director és a censorok előtt számadást tenni tartozott. Ezek az intézkedések alapozzák meg az elöljárók felelősségét. Az oklevelek őrzésére az egyezség egy litteratus conservatort (levéltáros) és melléje mind a három ágból egy-egy kulcsos atyafit rendelt azzal a kötelességgel, hogy ha valamely atyafinak valamely levélre (iratra) szüksége volna, a conservator a három kulcsos atyafival és amellett minden ágból egy-egy atyafival a levelet törvényes büntetés terhe alatt kiadni tartozott. A conservator felelőssége szintén magánjogi alapra van helyezve. A templombírót és a litteratus conservatort egyszer s mindenkorra választották. Említik még a transactioban a parasztbírót is, akinek csak az a feladata, hogy a közbirtokosokat a direktor és a censorok elé beszólítsa. Ezek voltak a besenyőtelki közbirtokosság első szervei, amelyhez később társult a nótárius, a perceptor és más tisztségek. Ilyen az 1826- ban választott tutor (Goth Benjamin), akinek az árvák gondviselése és jószágaiknak az igazgatása a feladata. Ugyancsak 1826-ban választottak 12 pusztai felvigyázót.'45 Az 1826-os szerződésben határozzák el, hogy a directomak szüksége van egy nótáriusra, aki a direktorátusnak minden végzését és tettét írásban foglalja. A nótárius fizetését előre kellett meghatározni és csak azután történt a választás. Arról nincsen szó, hogy a jegyző választása 145 145 Alsó László 1928. Más közbirtokosságból alkalomszerűen hívtak meg gyámot, vagy a községi jegyző feladatává tették az árvaügyet. Vö: Kállay István 1983. 128. 47
