Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
III. NEMESI KÖZBIRTOKOSSÁGOK HEVES MEGYÉBEN - 2. A közös erdők használata
mennyi időre szólt, de az 1826-ban választott Mlinkó Mihály nótáriust 1846-ban váltotta fel Magócsy László. Valószínű tehát, hogy a választás határozatlan időre szólt. Egyedül a besenyőtelki jegyző választásánál találkozunk azzal a ténnyel, hogy meghatározzák a magánmegbízások esetén fizetendő díjat. A nótárius köteles a közbirtokosoknak és a lakosoknak kontraktusokat és magánleveleket írni, de készpénzfizetésért: minden szerződés, osztálylevél és egyezség után 30 krajcár, árverési jegyzőkönyv 15 kr., kérvényírás 30 kr., marhalevél 3 kr., úti levelek után 15 kr., portamérésért 1 forint a jegyzőnek és 2 fit a direktornak. 1826-ban rendelik el, hogy Besenyőtelken a direktor a censorokkal minden héten szerdán és szombaton összeüljön és úgy a helységnek, mint a magányos személyeknek minden bajait intézzék és azt mindenkor írásban tegyék. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a közbirtokosság a korcsmája végében lévő tanácsteremben, majd a régi templom emeletén végezte a munkáját. A községháza új épülete 1816 körül épült fel.146 2. A közös erdők használata Országos és Heves megyei példák egyaránt igazolják, hogy a feudalizmus évszázadaiban tipikusan nemesi közbirtokossági közös tulajdonban voltak a többuras falvak erdői. Míg az erdő bőven állt rendelkezésre, addig szabad erdőhasználat volt érvényben. Ha a mértéktelen favágás és legeltetés az erdő pusztulását, elcsenevészesedését eredményezte, tilalomba vonták a felújítandó részt. A kamarai hatóságoknak és a bányavárosoknak 1565-ben kiadott erdőrendtartást követően számos nemesi közbirtokosság készített erdőhasználati egyezséget. Ennek során tilos és szabad vagy közönséges erdőket különítettek el. Az előbbiek elsősorban épületfát szolgáltató és a * 48 146 Alsó László 1928. 20.; Szecskó Károly 2000. 66. 48
